Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Palov József: A rét- és legelőöntözések múltja a Körös-Tisza-Maros-közben

tandó mozgalom sikerében - különösen ártéri birtokosaink egyoldalú gabonatermelésére és az öntözésekkel szemben való közönyére tekintettel - nem bízik, ezért e tekintetben lépések tételét a társulat részéről célravezetőnek nem tart és nem javasol".

7 A minisztérium programját kedvezőbben fogadták az uradalmak és a városok. Kezdeményezésükkel alig egy évtized alatt (1901-1909) 870 ha rétterületet rendeztek be öntözésre vidékünkön. Ekkor létesült a békéscsabai rét, a Tisza István és társainak rétöntözése, a dobozi és a Doboz-pósteleki rétöntözés. A békéscsabai öntözött rét az állam és a város költségén létesült 1900-1901-ben. A 102,3 ha-os rét 40 táblából állt. Az öntözővizet a Gyula-békéscsabai Élővíz-csatornából biztosították előbb duzzasztással, 1909-től pedig villanymotorral meghajtott szivattyúval.

1

2 (3. kép) Évtizedeken keresztül ez volt hazánk egyik legnevezetesebb minta-öntözőtelepe. Sok kiváló szakemberünk - pl. Kvassay Jenő, Kolossváry Ödön, Cserháti Sándor, Gyárfás József, Sigmond Elek, Degen Árpád, Bogdánfy Ödön, Floderer Sándor, Röszler Sándor, Zahorán Pál, Surányi János - közel négy évtizeden át itt tanulmányozta és fogalmazta meg az öntözéses gyepgazdálkodás számos alapelvét és összefüggését. A rétről megjelent nagyszámú tanulmányban a szerzők a következő kérdésekkel foglalkoztak: a szikesek öntözéssel való javítási lehetőségeivel, a szikesek sótartalmának és növénytakarójának összefüggéseivel, a növények sótűrésével, az öntözés és a trágyázás kapcsolatával, a gyepgazdálkodás vetési, vetésápolási, betakarítási és gazdaságossági kérdéseivel. 4. kép Tisza István és társainak öntözött rétjei (Köztelek, 1901. évi kötet, 2033. oldal) iíSftí' 252