Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Palov József: A rét- és legelőöntözések múltja a Körös-Tisza-Maros-közben

J 2. kép A mindszenti öntözött rét helyszínrajza (Pech J.-Bolla M.: Magyarországi földöntözések vízszükségletének méréséről. Klny. a Vízrajzi Evkönyvek X. kötetéből, 3. sz. melléklet. Bp. 1901) Életképesebbnek bizonyult a mezőhegyesi öntözött rét. A mezőhegyesi állami ménesbirtokon első ízben 188i-ben vetődött fel a rétöntözés gondolata. Megvalósítása azonban csak az Élővíz-csatorna kiépítése (1889) után jöhetett szóba. Az előzményekhez tartozik az is, hogy 1891-ben terv készült az Arad-csanádi öntözőcsatorna létesítéséről és 6905 ha-os terület öntözéséről. A terv megvalósítására alakult meg 1892-ben az Arad-csanádi Öntöz5társulat." A társulat azonban egy évtizedes eredménytelen fennállás után feloszlott. A tervből csupán annyi valósult meg, hogy a mezőhegyesi ménesbirtokon 1890-94-ben 275,0 ha-t rendeztek be rétöntözésre.

1

0 (1. kép). A mezőhegyesi öntözött réten az első 11 évben (1891-1901) 52,6 q/ha termésátlagot értek el szénából. A rét csernozjom talaját szemelőtt tartva ez az átlag közepesnek mondható. Az akkori öntözési szakemberek ezt a következőkkel magyarázták :*•

1

3 - elégtelen volt a trágyázás; - a növényállomány eredeti faji összetétele kedvezőtlenül változott meg: elszaporodtak a szálfüvek és a gyomnövények, és elnyomták az alj füveket és a pillangósokat; - az öntözések szakszerű végrehajtását megnehezítették a nagyméretű - átlagosan 8 ha-os - táblák, továbbá a gyakori vízhiány, a talaj nagyfokú víznyelése, az öntözőcsatornák egymástól való nagy távolsága és elégtelen száma. 250