Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Palov József: A rét- és legelőöntözések múltja a Körös-Tisza-Maros-közben

^e^mac^jd/ióaívt: »•—1 ®lí«M3t(ii *Jl/ít>. ££~ (cy„tézó áto£. — áto4. ©1Ä 4M,. íkwyorJi\viaj/icss. TVaonKiJk. l&OOO I. kép A mezőhegyesi öntözött rét helyszínrajza (Péch J.-Bolla M.: Magyarországi földöntözések vízszükségletének méréséről. Klny. a Vízrajzi Evkönyvek X. kötetéből, i. sz. melléklet. Bp. 1901 Az I-VI. számok kísérleti területeket jeleznek) Sikerültebb volt az a 43,2 ha-os öntözött rét, amely Wodianer Albert gyomai uradalmában létesült 1885-ben. A rétre az öntözővizet gőzgéppel meghajtott szivattyúval emelték ki a Nagy-Körösből. Az öntözési irodalom szerint hazánkban ez volt az első gépi vízkivétellel működő öntözés. A rét fennállása alatt (1885-95) 32,8 q/ha szénatermés átlagot értek el.

9 Megszűnése 1895 körül következettbe, és a Körös szabályozásával megváltozott vízbeszerzési lehetőségekkel függött össze. A nagylaki öntözött rét 1892-ben létesült a mezőhegyesi Élővíz csatorna mellett. A 81,7 ha-os terület eredetileg szikes tó volt, amelyet Nagylaki Balatonnak neveztek. Tulajdonosa Tomka Emil kultúrmérnök volt, aki a tavat lecsapoltatta. A terület felét rizstermesztésre rendezte be, ezt azonban két év múlva beszüntette. A megszűnt rizstelepen és a tófenék másik felén rétet létesített, és azt télen-nyáron öntözte. A tél során a rétet gyakran 600 mm-es vízréteggel is elárasztották. Amikor a víz befagyott, a jég alól a vizet lecsapolták. Ezt újabb árasztások és lecsapolások követték. A sziktelenítési próbálkozás sikertelenül végződött, és az öntözőtelep 1900-ban befejezte működését.

1

8 Az ismertetett rétöntözések rövid fennállásából arra lehet következtetni, hogy a feltételezett sziktelenedés egyik esetben sem következett be, és a víz iszap és ásványi anyag tartalma sem hozta meg a várt eredményeket. 249