Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Szabó Ferenc: Bodoki Károly munkássága a reformkorban

< harban, Máramarosban, s mindenütt elismerték „valóságos és kétségen kíviili székely nemesséI" güket.

6" I Ez a családi indíttatás arra mutat, hogy a köznéppel együtt élő, tevékenységhez, munkához szokott és azt becsülő környezet jellemezte a Bodoki Hentereket, mi sem állott távolabb tőlük, mint a nemesi gőg és semmittevés. Bodoki Henter Márton bőrvelyi (Szatmár m.) lelkész három fia közül a XIX. század elején kettő falusi jegyző lett,

71789-ben született Mihály fia azonban műszaki pályára lépett. A nevezetes Institutumban 181 i-ben mérnöki oklevelet szerzett

8 és 1812-ben Békés vármegye földmérője, mérnöke lett. Bodoki Mihály utódja volt a három megyét szolgáló, kiváló Vertics Józsefnek. Egyúttal az első olyan mérnök, akinek egyedül a Békés megyében felmerülő feladatok ellátása lett a munkaköre.

9 1816 körül halt meg első felesége, Bodoki Károly anyja. 1817-ben kötötte második házasságát - első felesége testvérével.

1

0 A második házasságából született 1833-ban az ugyancsak jeles vízimérnök, Bodoki Lajos.

1

1 Bodoki Mihály 55 éves korában, 1838. január 13-án, hirtelen halt meg,

1

2 nagy megbecsülést élvező életpályája megszakadt. Halála előtt 9 hónappal kapta meg a táblabírói kinevezést, amely akkoriban tiszteletbeli cím volt.

1

3 Ezzel kapcsolatban zajlott le a nemességigazolási eljárása is.

1

4 Szerény és felvilágosodott ember lehetett, hiszen már 25 esztendeje szolgálta a vármegyét, amikor a nemesi nyilvántartásba való felvételét kérte. Bodoki Mihály mérnöki munkásságának ismertetése külön tanulmányt érdemelne. A vármegyénél szokásos „inzselléri" teendőket, köztük az akkori elképzeléseknek megfelelő, szétszórt vízszabályozási, csatornázási, töltésezési, medertisztítási munkák irányítását nagy szorgalommal és hozzáértéssel látta el. Az egymással gyakran ütköző vicinális érdekeket igyekezett egyeztetni, hogy a közmunkával készülő munkálatok valami átfogóbb eredményt hozzanak. Kiváló munkája ellenére a vízszabályozás kérdésében számos kudarcot kellett elviselnie. 1829-ben a Körös-szabályozási királyi biztosság által előírt terveket Békés vármegye is elfogadta, végrehajtásukat is elkezdte, évi közel 80 ezer közmunkanap felhasználásával.

1

5 1832 tavaszáig így a különböző árkolások mellett 57 ezer öl hosszúságban árvíz elleni töltések készültek Békés megyében, „az adózó nép erejével".

1

6 1834-ben azonban kiderült, hogy az elfogadott terv megvalósítása alapjában véve elakadt a megyében. A nemesi vármegye képtelen volt összefogni az anyagi erőket, a földbirtokosok a felajánlott összegeknek csak a töredékét fizették be. Baj volt a feudális megyék közötti együttműködéssel is: Arad és Bihar megyék a lecsapolások során Békés megyébe vezették le a vizet, itt viszont a gyorsabb lefolyás egyáltalán nem volt biztosítva, állandó elöntések keletkeztek. A rendelkezésre álló kényszemapszám kevés volt, az őszi és tavaszi árvizek az elkészült részletmunkák javarészét tönkretették. Egyedül a medertisztítás, a vízparti fák kiszedése haladt viszonylag következetesen.

1

7 Az 1834-ben megállapított megyei célkitűzések jegyében sikerült néhány kisebb átvágást megvalósítani, több helyütt ún. vezérárkot ástak a szétterülő vízfolyások állandó mederbe terelésére. (Berettyó, Fehér-Körös.)

1

8 Ez a kisszerűség érvényesült azután éveken át, Bodoki Károly működésének első szakaszában is. Mind apja, mind pedig ő maga kénytelen volt a végleges megoldás szempontjából teljesen haszontalanul elfecsérelt, legfeljebb a pillanatnyi fenntartást szolgáló idő és energia rossz befektetését, elaprózását végigcsinálni. Ezek a tapasztalatok érlelhették meg benne az átfogó munkálatok iránti igényt és tenniakarást. * Ilyen körülmények jellemezték Békés megyét, amikor 1838-ban, apja halála után, a 24 éves Bodoki Károly, 1836-ban szerzett mérnöki oklevéllel, a budai Építési Főigazgatóságnál töltött szolgálatát követően,

1

9 ennek a megyének a mérnöke lett. Személyében remélte a megye - a közgyűlés határozata szerint - „személyes tehetősége és eddig elői közösen tudva lévő iparkodásával szerzett ösmereteinél fogva Attyának nyomdokait követő, szorgalmas és alkalmas tisztet benne is feltalálni."

2

0 Kinevezésével tehát édesapja érdemeit is elismerte az akkori megyei vezetés,

2

1 amelyben már jelentős teret nyertek a reformeszmék hívei, támogatói. 243