Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)
1978 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Szabó Ferenc: Bodoki Károly munkássága a reformkorban
BODOKI KÁROLY MUNKÁSSÁGA A REFORMKORBAN SZABÓ FERENC Az 1868. december 18-án tartott Békés megyei közgyűlés így parentálta el Bodoki Károlyt: „...ezen megye kitűnő képzettséggel és ernyedetlen buzgalommal volt főmérnökének... a haza és kiváltképp ezen megye irányában számos érdemeit, a közügyek körüli fáradhatatlan buzgó tevékenységét,... sok oldalú kiváló tehetségeit és a közjóra irányzott, álhatatos törekvéseit méltányolólag elismerve, korán bekövetkezett, véletlen elhúnyta feletti, mély meghatottságának s fájdalmas részvétének nyilvánvaló jeleül emlékét megörökíteni" határozza. 1 A veretes fogalmazású, valóban őszinte megbecsülést tükröző határozat egy nyolc nappal korábban - 1868. december 10-én - munkája közben, onnan hazatérőben, Biharnagybajomban hirtelen meghalt, kiváló mérnökembernek, a Körös-Berettyó völgy szabályozásában, kultúrtájjá emelésében úttörő szerepet játszó férfiúnak az életpályáját foglalta össze - saját korának, kortársainak szemlelete és szóhasználata szellemében. Bodoki Károly működésének a legfontosabb eleme a publikációk nyomán benne él a köztudatban, ámbár tevékeny életének részletesebb feltárása, alapos biográfiájának megírása még hátra van. Gallacz János, Sárközy Imre és mások nagyon sok értékes megállapítást és fontos adatot közöltek már Bodoki Károlyról is. 2 Elég azonban némi időt az egykori levéltári iratokra szánni, hogy bárki megállapíthassa: Egy olyan gazdag és eredményes mérnöki pályának, mint az övé is, igen terjedelmes, szerteágazó és sokszínű dokumentációja maradt meg, amelyből nagyon izgalmas részletességgel bontható ki az életút minden érdemleges állomása. Az egyéni tervező és irányító tevékenység és a tízezrek nehéz erőfeszítésével végrehajtott védekező és szabályozó munka egymástól elválaszthatatlanul, együttesen tárul föl az iratokból, térképekből. Úgy, ahogy a munka folyt: évről-évre, sőt hónapokról hónapokra haladva, a szívós előrelépés, a gyakori kudarcokon is felülemelkedő, céltudatos akaraterő sikerét sugározva. Ez alkalommal egy nemrég megkezdett, egyelőre csak a Békés megyei Levéltár anyagára korlátozódó búvárkodás, továbbá az irodalom alapján, Bodoki Károly életpályájának első szakaszáról, a nagy koncepciójú vízimérnökké fejlődést hozó 10-12 esztendőről kívánok vázlatos rajzot nyújtani a teljesség igénye nélkül, inkább adalék-jelleggel. Az 1830-as évektől 1849-ig terjedő áttekintés során a vízimunkálatok tervezésében és végrehajtásában mutatkozó, bár lassú Békés megyei fejlődést s annak fő mozgatóját, a feladatokhoz szakmai tapasztalatok és szemlélet dolgában felnövő, a reformkor eszméit követő Bodokit szeretnénk tehát bemutatni. Azért választottuk ezt a pályaszakaszt, mert erről jóval kevesebbet írnak az eddigi publikációk, mint az 1855 utáni munkásságáról, amely lényegesen ismertebb. 3 Érdemes figyelmet szentelnünk az 1814. március 29-én Gyulán született Bodoki Károlyt elindító családi és szakmai hagyományoknak. A mi mérnökünk családja, a Szepesi Székből származó s annak Bodok nevű falujába tartozó Henter fatnilia, a székely Henter-család 4 egyik ága. (Nem a bárói címet kapott és Erdély életében időnként - a XVIII. század elejéig - jelentős szerepet játszó ág, hanem a szegényebb, elsősorban értelmiségi pályán mozgó ág, amelyről a genealógiai irodalom kevésbé tud.) 5 A Bodoki Károlyig vezető ág egyik őse az 1700-as évek első felében Háromszékben szerepelt, majd Szatmár megyébe került. Református papok, falusi nótáriusok voltak a Bodoki Henterek Szatmárban, Bi242