Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Nagy György: Beszédes József és a Körös-vidék

BESZÉDES JÓZSEF ÉS A KÖRÖS-VIDÉK NAGY GYÖRGY Előzmények A XVIII. században benépesült az előző korszakokban elpusztított Körös-vidék. A századfordulóra a lakosság lélekszámának emelkedése és a gazdasági fejlődés üteme már a vizek kártételeinek felszámolását is előtérbe helyezte. A XVIII. század végén ezért egyes földbirtokosok már töltéseket, csatornákat is építettek. Ezek azonban, mivel helyi jelentőségűek voltak, számottevő eredményre nem vezethettek. Kisebb árhullámok ellen átmeneti védelmet, ha nyújtottak is, hamarosan rájöttek, hogy egy-egy folyószakaszt csakis hosszabb távon és az erők összefogásával lehet csak szabályozni. így kerültek előtérbe a vármegyék. A Fehér-Körös Arad megyei szakaszának szabályozását Arad vármegye vette a kezébe. Elsőként 8 db átmetszést létesítettek a folyón. Azt tapasztalták, hogy az árvizek levonulása az átmetszések hatására meggyorsult, s az elöntések kiterjedése csökkent. Ebben az időben elszaporodtak a vízimalmok a folyón, s csaknem minden nagyobb uradalom rendelkezett malommal. A malmok, bár a lakosság őrlési igényét is kielégítették, mégsem voltak népszerűek. Altalános vélemény szerint a malomgátak felfogták a hordalékot, felduzzasztottak az árvizeket. A lakosság meggyőződésévé vált, hogy az árvízi elöntéseket, sőt az egyre nagyobb méreteket öltő elöntéseket a vízimalmoknak köszönhetik (i. kép). Egyre hangosabban követelték a malmok eltávolítását. Mivel a korábbi 8 db meder átmetszés kedvező tapasztalatokat mutatott, elhatározták a Fehér-Körös teljes Arad megyei szakaszának árvízi szabályozását. A munkálatok tervezésével és irányításával az akkor már országos hírű vízi mérnököt, Beszédes Józsefet bízták meg, aki 192 évvel ezBESZÉDES JÓZSEF előtt, 1786. február 12-én született Magyarkani(Fénykép a siófoki múzeumban őrzött festményről) zsán, egy hétgyermekes jobbágy család utolsó tagjaként. Az elemi iskolát helyben járta ki, s éles eszével kitűnt társai közül. Szülei és oktatói, a kor szokása szerint, papnak szánták, de csak egy évig járt az egri szemináriumba. Nem érzett hivatást a papi pályára. Kilépett, s Pesten vállalt nevelői állást. Beiratkozott az egyetem bölcsészeti karára, s ott főleg matematikával, rajzzal, földméréssel foglalkozott. 1810-ben tett mérnöki szigorlatot, de oklevelét csak 1813-ban vette ki. Közben mérnöki gyakorlatot folytatott s elkészítette a Sárvíz szabályozásának terveit. Ennek nyomán nevezték ki a Sárvízi Társulat mérnökévé. Innen azonban rövidesen kilépett, s az Esterházy-uradalomhoz szerződött. Módjában volt itt nagyvonalú elgondolásait megvalósítani, s számos vízszabályozást, lecsapolást hajtott végre Tolna, 235