Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Nagy György: Beszédes József és a Körös-vidék

I. kép: Vízimalom a XVIII. századból Komárom, Veszprém, Nyitra, Pozsony, Vas megyékben. Nagy kiterjedésű mocsarakat csapolt le, s több vízimalmot is tervezett és épített. 1816-19 közt elkészítette a Kapós szabályozás terveit, majd a Rába szabályozás foglalkoztatta. 1819-ben a pesti egyetem a filozófia és szépművészetek doktorává fogadta. Ezután régi munkahelyére, a Sárvízi Társulathoz tért vissza, ahol igazgató-főmérnökké választották. Itt volt módjában először alkalmazni „víz félreszorítási elvét", melynek lényege az, hogy a vizet nem szabad a völgy legmélyebb, feltöltő, mocsaras és vándorló medrű szakaszára beengedni, mert onnan nehéz elvezetni, hanem a völgy oldalán kell a víz részére új medret, övcsatornát ásni. A Sárvíz csatornát 1820-26 közt építette meg Beszédes, mely osztatlan sikert aratott, s azóta is iskolapéldája az erősen elfajult medrű kisebb vízfolyások szabályozásának. O volt az első, aki az erózió szerepéről, az ellene való védekezésről, a gyepesítésről, fásításról és vízmosás kötésekről beszél. Kiterjedt irodalmi munkásságot folytatott. Vízgazdálkodási fejtegetései nemcsak a kortársakra, de az utódokra is nagy hatást gyakoroltak. Beszédes volt a vízügyi műszaki irodalom megalapítója. Legjelentősebb irodalmi alkotása az országos csatornahálózatról írt tanulmánya, mely egy ma is korszerű vízgazdálkodási programnak felel meg. Az ország nagy részének vízviszonyait jól ismerve, alapos gazdasági felkészültséggel vázolja a vízépítési feladatok egységes és tervszerű megoldásának lehetőségeit, úgy, hogy a vízzel való többcélú gazdálkodásra ad irányelveket. De nemcsak ír és beszél róla, hanem azt saját munkáiban a gyakorlatban is bemutatja az ország, a megyék legszélesebb közvéleménye előtt. A Sárvízi Sió-Kapos munkálataiból leszűrt, s az egész országra kiterjedő tanulságokról írott jelentése az 1825-ös reformországgyűlés elé került. Valószínű, hogy a közéletbe kilépő Széchenyi épp e jelentésből ismerte fel a vízimunkák fontosságát az ország gazdasági életében. Ez időtől a Grácz-Kolozsvár közti hajózócsatorna tervezésével foglalkozott Beszédes, s a „Magyarországi hajós folyó nagy ágazata" című értekezésében 1836-ban hozta azt nyilvánosságra. Ennek része volt a Duna-Tisza csatorna terve is, melyet részletesen kidolgozott. Később az 1839/40. évi országgyűlés tárgyalta és elfogadta a gondolatot, s azt a külföldi szakértők is kivitelezhetőnek találták. Meg is alakult a Duna-Tisza Társaság. Időközben azonban a pénzintézetek figyelme a vasútépítésekre terelődött, s így a kivitelezés meg sem kezdődhetett. Beszédes munkásságára annyira felfigyeltek, hogy Széchenyi István 1830. évi al-dunai hajózó út236