Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Gyetvai Péter: Kishegyes újratelepítése Békésszentandrásról 1769-ben

hát szülei is onnan valók, de mehettek előbb Békésszentandrásra. ji. A Hí. szerint 38 éves Süveges Katalinnak u. akkor férje: Csernus András is bermálkozott, s Péteriről való. - Van egy másik Süveges Katalin is, aki akkor 41 éves volt, s apja István volt, s ez a Katalin Sz. Péterről valónak van jelezve. Valószínű tehát, hogy a kiterjedt Süveges család Péteri pusztáról jött, de lehet, hogy volt egy közbeeső állomásuk. 52. Az értékes anyag mikrofilmen is megvan az O. L.ban és a KÉL-ban. 53. KÉL, Anyakönyvek. Kishegyes: Bapt. (kereszteltek), Cop. (egybekeltek), Def. (meghaltak) anyakönyvei. 54. Kintsey József 1840. március 5-én halt meg Kishegyesen 61 éves korában. KÉL, Akv., Kishegyes, Def. - Meglepő, hogy a kimerítő bejegyzési eljárást halálával rögtön abbahagyták, annyira, hogy már az ő szüleit, s származási helyét sem tüntették fel. U. o. Cop. 1837. okt. 15-i bejegyzésből úgy tűnik ki, hogy Kaposvárról származott. A Def. 1840. márc. 20—i bejegyzés bajai rokonsági kapcsolatra is utal. 55. Az anyakönyvi lelőhely rovatban - előbbiek szerint - a Bapt. a kishegyesi rk. kereszteltek (szülöttek), Cop. az egybekeltek (házasultak), Def. a meghaltak anyakönyvére utal. A gyermekük neve és kora rovatban az a név és évszám szerepel, ahonnan előbbi adat vétetett. Néhol a teljes tisztázáshoz és azonosításhoz igénybe kellett venni a föntebb ismertetett bérmálási anyakönyveket, mire: Conf. Ti, Hí. jelzettel utalunk. 56. A feleség neve: Conf. Ti, 3ia-ból véve. Az itt említett unoka, Csáki Katalin szülei: Antal és Juhász Erzsébet, kik közül utóbbi 1791-ben 38 éves volt. 57. Fentebbi kimutatásban Ti. alapján említett felesége : Válfi Johanna, all. házassága lehet. 58. Föntebbi kimutatásban a feleség neve Ti. alapján „Réti" Ágnes. 59. A feleség neve Ti. szerint Bene Anna volt. Utána a férfi újabb házasságot köthetett Farkas Borbálával, s áttelepült a Tiszai Korona-kerületbe Óbecsére, ahol meg is halt. Jelen István fia az anyakönyvi bejegyzéskor pár évvel valószínűleg fiatalította magát. 60. Az anyakönyv kifejezetten azt mondja, hogy az őstelepes Pcntek Márton csak Jákóhalmán nevelkedett, s ott kötött házasságot. 61. Rendkívül tanulságosan és részletesen kielemezhető a Süli-család vándorútja a táblázaton jelzett (valamint Def. 1831. nov. 14-i és nov. 17-i) anyakönyvi helyekből. A család ezek szerint Siilyön (Tápiósülyön, vagy Tiszasülyön) élt, s akkor a neve „Gazsó" volt. Süli Demeter 1760-ban már Szent Andráson született (vagyis: Békésszentandráson), tehát a család ide átvándorolt. Kezdetben a családi név itt „Réti"-re változott, mert házuk vizes helyen, kis tavak közt állott; később azonban a származás-helyről „Süli" (Sülyi) lett. Ez a részletezés is pontosan igazolja ama föntebbi állításunkat, hogy a többi - máshonnan származó — családok is Szent András-i átmenettel kerülhettek Kishegyesre. 62. A halotti bejegyzés a feleségnek csak vezetéknevét adja, a keresztnevét Conf. Hí. alól vettük, mégpedig ugyanezen Süveges Katalin és férje: Csernus András adataiból, kik akkor (1807-ben) 38, ill. 41 évesek voltak. Csernus András armalista nemes volt, s ő származott a Félegyháza melletti Péteri pusztáról. Az apa: Süveges Gergely 1769-ben már nem élt, s így csak felesége és családja települt át Kishegyesre. 63. A feleség neve előző táblázatunkban „Juhász" Erzsébet. 64. Kishegyes teljes telepítéstörténetének feldolgozásához a már említett bérmálási anyakönyveken kívül az 1830—1840 közti rendszeres anyakönyvek nagyon gazdag forrást jelentenek. Számításunk szerint legalább 200 olyan család származási helyét adják, akik 1769 után távolabbi vidékekről jöttek Kishegyesre. További kb. 100 család a szomszédos Bács-Bodrog vármegyei helységekből költözött be. Persze volt folyamatos elvándorlás is. 234