Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Gyetvai Péter: Kishegyes újratelepítése Békésszentandrásról 1769-ben

2J. Karácsonyi 1896. I. 455-471. - Implom 1971. II. 55-61. 26. Implom 1971. 59. 27. OL, A 35. Repertor. 46. cím. 26. köt. 1754. okt. 28. p. 717. Resol. Nr. 152. Filmtár: 12396. sz. dob. Iratok. 1754. Oct. Nr. 152. Filmt. 12214. sr. dob. 28. Az iratban - nyilvánvaló elírás folytán - Nyáregyháza van. - Nyáregyháza Pest m. monori járásában van, míg Szabolcs m-ben: Nyíregyháza. - OL, A 35. Iratok, u. o. A Repert. helyesen Nyíregyházát ír. 29. A középkorban Kishegyes közelében Feketeegyház és Szegegyház nevű falvak voltak. Schematismus 1942. p. 171. - Az 1900-as évek elején Bácsfeketehegy és Szeghegy lett a községek neve. Az I. Világháború után a nevük: Feketic, Sekic. A II. Vh. után: Lovcenac, Feketic. 30. OL, E 25. Iratok. 1769. jún. 17. fol. 201-203.-PML. Acta Nobil. 1833. fasc. 2. Nr. 366. A Zomborban 1831. ápr. 11-én felvett jegyzőkönyvben a tanúkent kihallgatott Kiss József 76 éves hegyesi lakos, telkes gazda így vall erről az időről: „Midőn Hegyes helység szállíttatott, úgy nevezett Logerben lakván..." Ez a Kiss József Kiss Péternek lehetett a fia, s r7Ó9-ben tehát r4 éves volt. 31. OL, E 25. U. o. 1769. nov. 15. fol. 241-244. 32. OL, E 25. U. o. 1769. nov. 15. fol. 241-244. A kimutatás rovatai: Nomina colonorum, Nrus domorum, Boves, Vaccae, Equi, Oves, Sabellici. - Ez utóbbi háziállat (sabellus,-i) jelentését logikusan gondolni lehetett, de hitelesen tisztázni csak hosszas kutatással és az O. L. egyik kiváló kutatójának segítségével sikerült. Sem az újabb, sem a régebbi szótárak, ígyPáriz-Pápay könyvesem hozza. Sabellus,-i (főnév) szabint és Sabellus 3 vagy Sabellicus 3 (melléknév) szintén szabint jelent. Egyedül az 1796-ban Lipcsében kiadott nagy latin-német lexikon említi, hogy Vergiliusnál előfordul a szabin földről származó sertés jelzésére a „Sabellicus sus" kifejezés. Kruspérnak kitűnő latin műveltsége volt, s a sertés jelölésére a szokásos „sabellici" kifejezést használja. A „sus" már lekopott nála. 33. OL, E 25. Iratok. U. o. 1769. fol. 241-244. 34. OL, E 25. Iratok. 1769. nov. 15. A 244. fol.-on ugyan helytelenül Csongrád vm-t írt, de tévedését már 5 nap múlva: nov. 20-án kelt újabb levelében kijavította. U. o. fol. 260-261. 35. Nyilván ez lesz az a kérvény, amelyet OL, E 25. Repertor. 1769. ,,N", „R" alatt említ. 36. Iványi Helynévt. III. 51. 37. Schematismus 1942. p. 170. - Tekintve, hogy Nagyhegyes falu nem éledt fel újra, azért a plébánia és a község is csak a „Hegyes" megjelölést használta, s valószínűleg csak a XX. szd. elejei országos rendezés kapcsán lett a község hivatalosan ismét Kishegyes. 38. PML. Acta Nobilit. 1833. fasc. 2. Nr. 366. - Nemesi lajstrom I. 302-303-304. - Nemesi investigatiok 1762. A. 7. stb. - Polg. perek 1722. fasc. IV. Nr. 9., Nr. 10. 1771. Fasc. 63. Nr. 42. 39. Péteri puszta, mely a XVIII. szd. végén újból elnéptelenedett, Kiskunfélegyházától DK-re feküdt, a mai Pétermonostora helyén vagy környékén. 40. Az anyakönyvek lelőhelye: KÉL, Conf. Topolya 1791., 1797. Kishegyes 1807. Az említett jelzések a következőkben sokszor az év helyett is szerepelnek. A három anyakönyv igen terjedelmes: Ti-ben 2400, T2-ben 1300, Hi-ben 1000 körül lehet a megbérmáltak száma. - A KÉL adatai utalnak arra, hogv 1793-ban Kulán is bérmálkoztak Kishegyesről. Ezek az anyakönyvi lapok azonban nincsenek meg Kalocsán, mert azokat a bérmáló érsek Kulán felejthette. A kulai rk. plébánia levéltárában - e dolgozat lezárása után - meg is találtuk azokat, gondosan egybefűzve. Itt bérmálkozott pl. a 80 éves Bíró Mihály, aki az őstelepes Mátyás apja lehetett; továbbá az őstelepesek közül: Kenderesi János 55, Sípos Ádám 100, Süli György 70 éves. Persze házastársuk és szüleik adatai is adva vannak. Találhatók kiegészítő adatok a Csáki, Fabó, Galambos, Kalmár, Keszehótzi, Kiss, Némedy, stb. családokra is. 41. V. ö. PML. Proc. Nobil. fasc. 1. nr. 22. - 1762-ben Péterin lakott egy Bárdy István nemes, akkor cca 48 eves. Mivel onnan többen jöttek Kishegyesre, lehet, hogy e család is Péteriről való. 42. Iványi Helynévt. III. 50. Győr m-ben van Nagyécsfalu és Nagyécshegy. Talán ezek valamelyikéről kapta a család a nevét. 43. Mészáros Mihály bejegyzésénél a feleség neve Budai Anna. (Hl.). - De Ti.-ben szereplő Erzsébet lányuknál Ladányi Anna a neve. Mivel a férfi Alatytyánból való, azért lehetséges, hogy felesége pedig Jászladányi, s innen a ragadvány-neve, de valódi neve budai eredetére utal. 44. Kinkai Erzsébet a férfinek talán II. felesége, mert 27 éves Erzsébet lányuknál az anya: Kozma Katalin. 45. A ragadvány-nevek gyakoriságára mutat, hogy a nő neve saját bejegyzésénél Szabó Erzsébet, de u. akkor 17 éves fiuknál már „Fekete" Erzsébetet írtak. 46. Barát Anna nevét 13 és 10 éves gyermekeiknél „Bara"-nak, ill. „Borák"-nak írták el. - Vastag Mihály a Nógrád m-i Nézsán született, de ez nem zárja ki azt, hogy először Békésszentandrásra került. 47. Tl-ben a feleség neve nem olvasható tisztán. A férfi neve itt Albert, míg az 1769-es névsorban Adalbertus (Béla) szerepel. E két nevet a latinban nagyon sokszor máshol is összekeverték. 48. A házaspárnak Anna lánya 1807-ben (Hl.) 51 évesnek mondta magát, tehát 1756-ban született. Ez az egyetlen eset, ahol a három anyakönyvben utalás van Szent Andrásra. 49. Némedi Pál két fiával: Pállal és Jánossal jött Hegyesre. Az 1791-ben (Ti.) bérmálkozott ifj. Pál 48 évesnek mondta magát és valóban már a 48-ik évében járt, mert 1744. jan. 25-én született Tápiószelén. János öccse pedig u. o. 1749. jan. 24-én. Ti. szerint ifj. Pálnak Bróczki Mária volt a házastársa. Érdekesség, hogy Békésszentandráson is lakott ez időben egy Némedi Pál, akinek ott Örmény Anna nevű házastársától 1771-1784 közt 6 gyermeke született. (OL, Filmtár: A. 3232. sz. doboz). Eszerint vagy laktak már előbb is Némedyek Szent Andráson, vagy 1771-ben költözött oda a rokonság e nevű tagja. Kulán és Topolyán is laktak ekkor Némedyek. 50. A Sipos házaspár 50 éves György nevű fiánál írja 1807-ben a Hí. jegyzék, hogy Szelén született. Te233