Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Gunda Béla: Megemlékezés Mester Györgyről

Téhiyek POkOMWTOMOk. MEGEMLÉKEZÉS MESTER GYÖRGYRŐL (1918-1977) GUNDA BÉLA A magyarországi német néprajzi kutatások igen eredményes tevékenységet folytató, nagyszorgalmú és szerény munkatársa távozott el közülünk, Mester György. A megemlékezéssel nemcsak a kitűnő kutató munkásságát kívánom méltatni, hanem talán hozzájárulhatok néhány adattal a magyarországi német néprajzi kutatások történetéhez is. Mester (1946 előtt Mahler) György 1918. április 22-án született Eleken (Békés megye). Édesapja ottani kovácsmester volt. Eleken végezte az elemi iskolát és a polgári iskola három osztályát. Tanítói és tanárai biztatására szülei beíratták a szegedi piarista gimnáziumba. Ott kapott érettségi bizonyítványt. Az érettségi után szintén Szegeden a Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolán magyar-német-történelem szakon tanári oklevelet szerzett. Harmincöt évi tanári tevékenységéből 33 évet Eleken tanított az ottani általános iskolában és gimnáziumban. Közben a József Attila Tudományegyetemen (Szeged) német nyelv és irodalomból a középiskolai tanári oklevelet is megkapta. A német irodalmi nyelv mellett kitűnően beszélte az eleki bajor-frank dialektust. 1976. április 20-án doktori szigorlatot tett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (Debrecen) etnográfiából és folklórból. Az 1950-es évek elején, amikor még alig lehetett Magyarországon a nemzetiségek néprajzi kutatásáról beszélni - a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának megértése révén - keresni kezdtem olyan középiskolai tanárokat és más értelmiségieket, akik valamelyik hazai nemzetiség hagyományai iránt érdeklődnek. így ismerhettem meg Mester Györgyöt, akihez 1953 őszén Elekre utaztam s néhány napon át a néprajzról, Elek hagyományos német népi kultúrájáról beszélgettünk, több német családot meglátogattunk, akik akkor még szinte félve beszéltek anyanyelvükön. Eleki látogatásom egyik eredménye lett egy rövid tanulmány, amelyet az Osterreichische Zeitschrift für Volkskunde-ban publikáltam (Beiträge zur Volkslieilkunde der Donauschwaben, Osterreichische Zeitschrift für Volkskunde, Bd. 57. Wien 1954. 141-143.). Beszélgetéseink nyomán Mester György rendszeresen kezdett foglalkozni Elek népszokásaival. Elsősorban gyűjtött. Éveken át biztattam, hogy készítse el doktori értekezését faluja szokásairól. Mester György-ben meg is volt az érdeklődés, a lelkesedés. Mindennapi tanári munkája mellett azonban csak lassan haladt a munkájával. Nagy szüksége volt megfelelő szakmunkákra, a hazai németségre vonatkozó irodalomra, de főleg biztatásra. Ezért igyekeztem őt megfelelő kérdőívekkel, könyvekkel ellátni. Több német népszokás monográfiát tanulmányozott át. Utoljára, 1976-ban Tafferner Anton kitűnő áttekintését (Donauschwäbische Wissenschaft, München 1974) juttattam el hozzá. Közben Mester György - részben Banner Józseffel - több tanulmányt publikált. Első írása 1962-ben jelent meg. 1976 tavaszára elkészítette doktori értekezését (Jeles napi szokások az eleki németeknél, 171 lap), amelynek egyik kéziratát a Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetének archívuma őrzi (Lelt. szám 2201). A disszertációt a szigorlat után tovább formálta, igyekezett kiegészíteni, de azt már végleges, nyomtatásra kész formába nem önthette. 1977. augusztus 16-án beteg szíve megszűnt dobogni. Szülőfalujában, Eleken temették el, amelynek temetője is az ottani németek gazdag hagyományvilágáról beszél. Az 1970-es évek elejétől Mester György mindinkább bekapcsolta tanítványait is a néprajzi gyűjtésbe. Az iskolában honismereti szakkört szervezett, tanítványai az irányításával elkészített dolgozatukkal részt vettek az Erkel Ferenc diákünnepeken (Gyula), az Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázatokon s különösen 1973-ban értek el igen szép eredményt. A budapesti Országos Néprajzi Múzeumból 1974. február 12-én gimnáziuma a következő levelet kapja: „Gratulálunk a szakkör minden egyes tagjának és a szakkörvezető tanáruknak egyaránt az 1973. évi Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázaton elért kiemelkedő eredményükhöz. Az Önök szakkörén kívül csak egy iskolánál fordult elő (Kalocsa, I. István gimnázium), hogy minden benyújtott munkájuk komoly ér-