Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Gunda Béla: Megemlékezés Mester Györgyről

tékelésben részesült. U. Dr. Kerékgyártó Adrienne tudományos kutató s. k." Mester György többször részesült elismerésben. Tanítványai a következő témákat dolgozták fel a gimnáziumi honismereti szakkörben és küldték el az országos pályázatokra: Az eleki parasztság táplálkozása a századfordulón, Baromfitenyésztés Eleken a múlt századtól napjainkig, Szőlőművelés a hozzáfűződő népszokásokkal és hiedelmekkel Eleken, A házikenyér sütése Eleken, A kalászosok megművelése Eleken, A kender termesztése, feldolgozása és a ruházkodás az eleki németeknél, Zenei élet és zenés szórakozás Eleken, Szarvasmarha- és lótenyésztés Eleken, A kukorica termesztése Eleken, Disznóhízlalás és vágás Eleken, Az eleki posta története. Mindezek kézirata az eleki gimnáziumban és a budapesti Országos Néprajzi Múzeumban van. Tanítványait elsősorban az anyagi kultúra tanulmányozására biztatta s ő maga a folklórral foglalkozott. Terve az volt, hogy a különböző gyűjtések alapján elkészíti az eleki németek néprajzi monográfiáját. Biztatta tanítványait a román nemzetiség tanulmányozására is. Tudomásom szerint tanítványai két román tárgyú dolgozatot készítettek: A jeles napokkal kapcsolatos szokások és hiedelmek a kétegyházi románoknál, A románok helyzete, kulturális fejlődésük Eleken és Kétegyházán a felszabadulás után. Eredményes néprajzi tevékenységet fejtett ki Mester György a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei szervezetében, ahol a Néprajzi Szakosztály titkára volt. Sokat segített főiskolai és egyetemi hallgatóknak szakdolgozataik készítésénél. Mester György tanulmányaiban a népélet kitűnő ismerőjének bizonyult. Belülről látta a népéletet, hiszen jórészt maga is az eleki svábok szokásai szerint élt, a paraszti munkát végző eleki kortársai játszótársai voltak, akikkel a baráti kapcsolatot mindig megtartotta. Nyitva állt Mester György előtt az eleki sváboknak nemcsak a háza, hanem a szíve is. Nyomtatásban a következő munkái jelentek meg: Farsangi néphagyományok az eleki németeknél. Ethnographia, LXXIII. Budapest 1962. 533-557. (Banner Józseffel.) Eleki német gyermekdalok, mondókák és szöveges játékok. Néprajzi Közlemények, XI. k. 1-2. sz. Budapest 1966. 32-96. (Banner Józseffel.) Faschingsbrauchtum der Ungarndcutschen von Elek. Acta Etlinographica, XV. k. Budapest 1966. 3I9-339- (Banner Józseffel.) Brachtum der Fasten- und Osterzeit bei den Eleker Deutschen. Acta Ethnographica, XVII. Budapest 1968. 177-188. A májusfa ültetésének és kitáncolásának népszokása Eleken. Körösmenti Honismereti Közlemények. Békéscsaba 1969. 41-53. Kinderlieder, Sprüche und Spiele der Deutschen in Elek. In

: Beiträge zur Volkskunde der Ungarndeutschen Budapest 1975. 165-212. Farsangi népszokások Eleken. In: Nemzetközi Nemzetiségkutató Konferencia. Budapest 1976. 127-133Kinderlieder aus Elek. Neue Zeitung, Jhg. IX. Budapest 1965. Nr. 36, 38, 40, 12, 45, 49, 53., Jhg. X. 1966. Nr. 2, 7. Sitte und Brauch in der Weihnachtszeit bei den Deutschen in Elek. Neue Zeitung, Jhg. XX. Budapest 1976. Nr. 52, 53. Kinderlieder, Sprüche und Spiele der Deutschen in Elek. Neue Zeitung, Jhg. XX. Budapest 1977. Nr. 4-11. Alte Neujahrsbräuche in Elek. Deutscher Kalender 1975. Budapest 1975. 79-81. Mester György néprajzi tevékenységéhez tartozik annak a megemlítése, hogy Eleken Banner Józseffel együtt kitöltötte a Magyar Néprajzi Atlasz kérdőíveit. Mester György hagyatékában számtalan feldolgozásra váró feljegyzést, kéziratot találunk. Doktori értekezése is némi átdolgozással kiadásra lenne érdemes. Reméljük, hogy Klára leánya - aki szintén érdeklődik a néprajz iránt - az atyai hagyatékot tovább tudja gondozni. Amikor a Békési Életben búcsúzom Mester György tői, úgy érzem, hogy gondolatban elhelyezhetek a sírjára néhány virágszálat mindazok nevében, akik a békési tájak és népek hagyományos népi műveltségét kutatták. 221