Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)
1978 / 2. szám - NAGYKÖZSÉGEINK: BÉKÉSSZENTANDRÁS - Makoviczki János: Hármas városegyüttes Békés megye közepén
f) Javaslatot szükséges tenni az illetékes országos szerveknek, hogy a város és az igazgatásilag hozzátartozó községek költségvetési és fejlesztési pénzforrásai között - általában a községek javára - átcsoportosítási lehetőség legyen együttes célok megvalósítására. g) Békés megye 1971-ben készült településfejlesztési koncepcióját a városegyüttes fejlesztésének célszerűségei szerint szükséges módosítani. Az országos településhálózat-fejlesztési koncepció esedékes módosítása során is figyelembe kellene venni a megye középső részének körülményeit. Békés város nyerje el a középfokú-központ szerepkört, annál is inkább, mert ténylegesen betölti azt. Békés a városegyüttes legfiatalabb települése, alapítására nézve talán a legrégibb. Gazdaságilag most elmaradottabb a másik két városnál. A megvalósuló koordináció révén bizonyára jobban fejlődhet, mint e nélkül. Természetesen ezt akarjuk, és ez Békéscsabára és Gyulára is vonatkozik. Hiányzó kapcsolat az ország vérkeringésében a délkelet-magyarországi nagyváros, de meg lehet teremteni, ha így értelmezzük a városegyüttest. A békési emberek régi sérelmeiket már nem hánytorgatják. Tudatilag is fel vannak készülve az együttműködés gyakorlati megvalósítására. Persze, mind a három városban ügyelnünk kell még a szubjektív megítélés elkerülésére. Helyesen szögezi le dr. Fekete Antal a Békési Elet 1977/4. számában: „A szubjektív oldal máshol is, de a három várost érintően is nem egyszer pozitív húzóereje mellett -, amikor szubjektivizmusba csapott át, több esetben gátja is volt a pozitív irányú törekvéseknek." Es egy másik idézet dr. Marsi Gyulától: „A közép-békési centrumok fejlesztésével kapcsolatban koordinált és nem centralizált fejlesztés az előrehaladás járható útja." (Békési Elet, 1977/4.) Azért idéztem szavait, mert ez felel meg érdekeinknek, ez a megfogalmazás mind tudományos, mind praktikus megközelítésből a legkifejezőbb. Az országos területfejlesztési koncepció végrehajtása során a megvalósulás felé tart az ország gazdasági körzeteinek nivellálódása. Nagy lehetőség ez a népgazdasági törekvés arra, hogy a koordinált fejlesztési törekvések valóságos anyagi és szellemi többletként realizálódjanak a térség lakosai számára. A békésiek tiszta szándékokkal, partnereink és irányító hatóságaink iránti őszinte tisztelettel és megbecsüléssel törekszenek a közös feladatokból résztvállalni. Nagyon reméljük, a békésiek számára sem eredménytelenül. Koszta Rozália: Sapkás férfi