Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 2. szám - NAGYKÖZSÉGEINK: BÉKÉSSZENTANDRÁS - Makoviczki János: Hármas városegyüttes Békés megye közepén

gatási határok még nem esnek egybe a tényleges vonzáskörzettel. (Továbbra is számolva a községek önállóságának megtartásával.) A városkörnyéki közigazgatási rendszer egyértelműen jó (működése is jó, hajói csinálják), ezért bővítése is kívánatos. A jelenlegi viszonyok között azonban helytelen lenne adminisztratív vagy gazdasági kényszerítő eszközökkel befolyásolni a történelmileg kialakult helyzetet. Egyet kell érteni azzal, hogy a közigazgatási kapcsolatoknak követniök kell a tényleges gazdasági kapcsolatokat. (A termelőerők folyamatos fejlődése következtében a gazdasági kapcsolatok határa módosul, egyre bővül.) A közigazgatási határok azonban a fejlődés kezdeti szakaszában nem jelentenek gátló tényezőt, ezért - az összes körülményeket figyelembevéve - a közigazgatási határmódosításokat a második lépcsőben célszerű végrehajtani. 5. A városregió tagjainak funkcionális jellegére és belső kapcsolatrendszerére vonatkozó egyes megállapítások - az előbbiekben kifejtettek kapcsán is - vitára késztetnek. Ha a vitát e helyen nem folytatom, azért teszek így, mert egyetértek a tanulmány szerzőjével, miszerint: „A részletek tisztázására viszont még kiterjedt kutatások szükségesek." Következtetések Az eddigieknél szorosabb együttműködést, melynek eredményeképpen a három város együtt tölti majd be a központi társadalmi-gazdasági funkciót, az eddig ismert vélemények szerint, a különböző szintű vezetők és a három város lakosságának túlnyomó többsége kívánja és kész cselekvően résztvenni megvalósításában. Azt is tudjuk, hogy teljesebb megvalósításukhoz még sok tudományos és gyakorlati munkára, mindenekelőtt akaratra van és lesz szükség. Közös feladataink alábbi sorrendje szubjektív, tartalmilag nem teljes, de talán mégis cselekvésre késztető. a) Az érdekelt városok eddig jórészt spontán törekvéseit a megye párt- és állami vezetése emelje a hivatalos területfejlesztési koncepció rangjára. Ennek megfelelően képviselje a megye e térség fejlesztési kérdéseit az országos főhatóságoknál. b) Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumot fel kell kérni a koncepció képviseletére és arra, hogy a térség adottságai komplex feltárására és konkrét fejlesztési javaslatok kidolgozására illetékes tudományos kutatóintézeteket bízzon meg, együttesen a megye vezetésével. Ezen egységes koncepció közép- és hosszútávú fejezeteket tartalmazzon, és szerves része legyen Békés megye és a dél-alföldi régió fejlesztési tervének. c) A termelőerők adottságoknak megfelelő területi elosztását, illetve növelését (technikai oldal) az egységesen kezelt területre, tehát mind a három városra kell érteni. A lakosság életviszonyait jelentősen befolyásoló oktatási, művelődési, egészségügyi, közlekedési, kommunális, infrastrukturális és kapcsolódó beruházásokat már a VI. ötéves terv időszakában, - a tudományosan kimunkált tervek elkészülte előtt is -, az egységként kezelt három város szükségleteinek megfelelően lenne szükséges telepíteni, figyelembevéve, hogy a munkásokat a kommunális és tercier ágazat összes szolgáltatásai a lakóhelyükön illetik meg. Ennek megfelelően kellene felülvizsgálni a már elkészült, jóváhagyott megyei közép- és hosszútávú terveket, és a módosításokat el kell végezni. A városokat a vonzáskörzetbe tartozó községekkel együtt kell figyelembe venni. d) Az együttműködés aspektusából az V. ötéves tervet mielőbb szükséges megvizsgálni, hogy megvalósításával elősegíthessük a lehetséges és szükséges távlati célokat (pl. a regionális ivóvízcllátási rendszer első lépcsője Békéscsaba-Békés között, a környezetvédelem feladatai, az üdülés és az idegenforgalom fejlesztése, az ipari és mezőgazdasági szakképzés, az egészségügyi feladatok, a közlekedés és hírközlés terén, Békés és Gyula bekapcsolásának előkészítése a békéscsabai Crossbar telefonközpontba stb.). e) Minden módon elő kell segíteni az együttműködés lehetőségeinek fejlesztését a tömegszervezetek és mozgalmak között is. E szervek megyei központjai vegyék programjukba a három város (nem igazgatási értelmében) egységes fejlesztési koncepcióját. 218