Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 2. szám - NAGYKÖZSÉGEINK: BÉKÉSSZENTANDRÁS - Makoviczki János: Hármas városegyüttes Békés megye közepén

magasabb szintű (kettős-rendszerű) számviteli nyilvántartási rend alkalmazását a gyulai hasonló osztály segítsége tette lehetővé. Külön tanulmányt érdemelne annak bemutatása, hogy a szakigazgatási szervek őszinte, elvtársias közeledéséből fakadó konkrét intézkedések milyen kedvező hatással voltak és vannak az együttműködés eszméjére, milyen sok területét lehetett ennek feltárni. Az együttműködési megállapodások ezek lelvi keretét megadták, a lehetőségeket - ha nem is teljesen - kihasználták. De ezek a lehetőségek mégis szerények, behatároltak (esetenként még a szándékot is formálni kell), ezért feszítő erőként jetentkezik a keretek bővítésének szükségessége. A továbblépést azoknak az igényeknek megfelelő intézkedések jelenthetik, melyek sürgetően és helyesen fogalmazódtak meg dr. Tóth József bevezető anulmányában és az eddig közölt hozzászólásokban. E véleményünkön nem változtat természetesen az a körülmény, hogy elsősorban dr. Tóth József - egyébként teljes elismerést érdemlő - vitaindítójában néhány valóban vitára késztető megfogalmazás szerepel. Még szerencse, hogy ezek közül a legvaskosabbak a cikk 4. fejezetében: „egy hipotézis és egy feltevés" címszó alatt szerepelnek. Merjük remélni, hogy a szerző valóban hipotézisnek, ezért megengedhetően komoly vitára késztetőnek állította fel idevágó tételeit. A Békési Elet 1977/4. számában megjelent hozzászólásában Inokai János ezt a hipotézist komoly bírálat alá is vetette. Véleményével teljes mértékben egyetértve, azért a teljesség igénye nélkül, csupán néhány megjegyzést teszek a közép-békési városrégió idézett cikk keretében közölt térképéhez: 1. A megelőző, 3. fejezetben (tények és megállapítások) idéz dr. Tóth József abból a beszédből, melyet Fehér Lajos Békés várossá nyilvánítása alkalmából mondott: „Bár Békéscsaba megyeszékhely, de a két szomszéd várost nehéz lenne melléktelepülésként elképzelni. E három város együtt kell, hogy képezze a megye társadalmi-gazdasági központját." Az ismert, ma már klasszikusnak számító beszédrészlet további idézésétől most eltekinthetünk, mert minden érdekelt teljes terjedelmében nemcsak ismeri, hanem megvalósításának szükségességéért tevékenykedik is. Úgy gondolom, senki sem vonja kétségbe, hogy Fehér Lajos beszéde hivatalos nyilatkozatnak volt tekinthető elhangzásakor. Ezek után különösen meglepő, hogy a hármas városegyüttesből a szerző kettős felállást kreál, és Békést Sarkad szerepkörű és fontosságú településsé degradálja. Vajon miért? Miért nem indokolja meg? (Elnézést kérek a sarkadiaktól: bizonyára megértik, hogy megjegyzésemet nem ellenük, fejlesztési perspektívájuk ellen tettem). Természetesen egy-egy megítélést a társadalmi, gazdasági viszonyok változásával korrigálni lehet, sőt kell. A három város egymáshoz való viszonyában azonban csak olyan változás történt 1973 óta, ami az egymásrautaltságot, az érdekközösséget erősíti. 2. a) A térkép illusztráción meghúzott - elméleti - határvonalak is önkényesnek, ellentmondásosnak tűnnek. A városhármas belső körén belül jelzi Doboz községet. Ha már Dobozt idetartozónak vallja, miért nem szerepel e körön belül pl. a két Kígyós, Telekgerendás, Tarhos és Murony? b) A tágabb (2. vonal) körzethatárokban szerepeltetni kell a városkörnyéki községeket, Mezőberény, Köröstarcsa, és Csárdaszállás nélkül. E három község önálló politikai és gazdasági mikrokörzet, csupán az ismert formáció szerint tartozik Békéscsabához. c) A térképen közölt vonzási erővonalak egy része, amint azt Inokai János már kifejtette, tendenciózusak, ezért vitathatók. 3. Az idézett cikk 4/B pontja a városrégió tagjainak hierarchia szintjét mutatja be. Az 1971-es országos településhálózat-fejlesztési koncepció az adottságok, a lakosságszám, a gazdasági, kulturális potenciál és vonzáskörzet alapján, valamint a fejlesztési igényeket is kifejezve, rangsorolja a településeket. De a három város és környéke együttműködése szempontjából szükségtelennek tartom a hierarchia szerinti megkülönböztetést hangsúlyozni és ezzel eleve beskatulyázni, meghatározóvá tenni egy-egy település jövőjét. Még egyszer Fehér Lajostól: „E három város együtt kell, hogy képezze a megye társadalmi-gazdasági központját." Minden eddig hozzászólt városi tisztségviselő idézi ezt a mondatot. 4. Ugyancsak mindenki egyetért azzal, hogy a három város mindegyike egy-egy gazdasági, - többékevésbé földrajzi és etnikai - egységet képez vonzáskörzetével. Békéscsaba és Gyula esetében a közigaz217