Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Cserei Attila: A marxizmus-leninizmus, mint a szocialista hazafiságra és internacionalizmusra nevelés elméleti alapja

jelentőségű a marxista-leninista elmélet tisztaságának megőrzése, a gyakorlat tapasztalatainak elméleti hasznosítása és a proletár internacionalizmus elvének érvényesülése." - hangsúlyozta Kádár elvtárs a berlini konferencián.

9 A nemzeti-nemzetközi összefüggésével kapcsolatban semleges pozíciót nem lehet elfoglalni. A munkásosztály érdekeinek talaján, a marxizmus-leninizmus tudományos világnézetének törvényszerűségeivel összhangban csak a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus fogadható cl elvi és gyakorlati álláspontként, függetlenül attól, hogy az adott marxista párt hatalmon van-e, vagy még csak küzd a hatalom megragadásáért.

1

0 A kapitalista világban ismételten tanúi lehetünk a nemzeti érzés erősödésének, a nemzeti mozgalmak fellendülésének, amely természetes következménye a kapitalista társadalmi rend belső ellentmondásai éleződésének. Mindez még nyilvánvalóbbá teszi a nemzeti mozgalmak társadalmi tartalommal való egyre teljesebb telítődését, a társadalmi és a nemzeti követelések együttes megjelenését. A nemzetek közötti új típusú, szocialista kapcsolatok létrejöttének történelmi szükségszerűségét már a tudományos szocializmus megalapítói fő vonásaiban világosan körvonalazták. Hangsúlyozták, hogy a nemzetek közötti valódi, egyenrangú kapcsolatok létrejöttének alapfeltétele a magántulajdonra alapuló társadalmi rend forradalmi úton való megváltoztatása. „Amilyen mértékben megszűnik az egyik egyén kizsákmányolása a másik által, olyan mértékben szűnik meg az egyik nemzet kizsákmányolása a másik által."

1

1 A kapitalista társadalomban nem jöhet létre a népek egyenrangú közössége, mert ez a társadalom lényegét illetően antidemokratikus, és ennek egyenes következménye a nemzeti kisebbségek politikai, gazdasági és kulturális jogfosztottsága. A nacionalista állami szintű politika és ideológia, a nemzeti kapcsolatokban az alá- és fölérendeltség - amelyek a kapitalizmus lényegéből törvényszerűen következnek -, kizárják e társadalom keretein belül ennek a problémának a megoldási lehetőségét. Marx és Engels tudományosan megalapozott választ adott a nemzeti viszonyok keletkezésére és fejlődésére. Az emberek nemzeti közösségei és a termelési - gazdasági viszonyok közötti oksági összefüggés feltárása egyike a legfontosabb - a marxizmushoz fűződő - társadalomra vonatkozó felfedezéseknek. Ez a dialektikus materialista megközelítés tette lehetővé a nemzetről alkotott misztikus, tudománytalan elképzelések elvetését és a nemzeti viszonyokkal kapcsolatos valódi tudomány megteremtését. Marx és Engels úgy vizsgálták a nemzet keletkezésének, fejlődésének problémáját, mint AZ osztályharcnak, a forradalomnak alárendelt, e fő kérdések elsődleges megoldásától függő problémát. Lenin egy új korszak, a monopolkapitalizmus kialakulásának tapasztalatait elemezve ugyancsak aszocialista forradalom győzelmével hozta összefüggésbe anemzetek közötti egyenrangú kapcsolatok kialakításának lehetőségét. „A kapitalizmus idején nem lehet megszüntetni a nemzeti (és általában a politikai) elnyomást. Ehhez feltétlenül meg kell szüntetni az osztályokat, azaz valóra kell váltani a szocializmust... A nemzeti ellenszenvek nem tűnnek cl olyan gyorsan: az elnyomott nemzet gyűlölete - mégpedig teljesen jogos gyűlölete - az elnyomóval szemben megmarad egy ideig; csak a szocializmus győzelme után fog eltűnni, csak miután a nemzetek között végleg teljesen demokratikus viszonyok alakul ki."

1

2 A munkásosztály tudományos világnézete szerint tehát a nemzeti elnyomás alól való felszabadulás kérdése egyértelműen társadalmi, osztálytermészetű kérdés, és miután a nemzeti problémák gyökere az osztályelnyomással van összefüggésben, megoldásuk ma is az osztályelnyomás megszüntetését egyedül jelentő munkáshatalom megvalósításával képzelhető cl. A nemzeti elzárkózást már a kapitalizmus idején törvényszerűen felszámolja a nagyipari termelés és a világpiac kialakulása, gyors fejlődése és az ezzel párhuzamosan átalakuló élet197