Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Cserei Attila: A marxizmus-leninizmus, mint a szocialista hazafiságra és internacionalizmusra nevelés elméleti alapja

körülmények. A társadalmi termelés fejlődése szükségszerűen különböző népek közötti gazdasági kapcsolatok és gazdasági függőség erősödéséhez, mélyüléséhez vezet.

1

3 A proletár internacionalizmus megjelenése tehát a társadalmi fejlődés törvényszerű következménye, történelmi szükségszerűség az, hogy a népek közötti gyűlöletet, ellenségeskedést felváltsa a testvéri együttműködés. A marxizmus-leninizmus, mint tudományos világnézet, feltárta a kapitalista társadalomban azt a valóságos erőt is, amely egyedül képes a társadalom gyökeres átalakításával a nemzeti egyenjogúság megteremtésére. A munkásosztály nemzetközi érdekeinél, új erkölcsénél fogva hivatott az internacionalizmus elveit megvalósítani a társadalmi gyakorlatban, miután a kapitalista társadalomban elfoglalt élethelyezete folytán eleve tagadja a magántulajdonos termelési viszonyokat; ,,... a proletároknak zömükben már természettől fogva nincsenek nemzeti előítéleteik, s egész képzettségük és mozgalmuk lényegében humanitárius, antinacionalista. ... csakis az ébredő proletáriátus valósíthatja meg a különböző nemzetek testvériesülését."

1

4 A proletár internacionalizmus élesen szemben áll a burzsoá nacionalizmus bármely megjelenési formájával, azonban ez az ideológia - és ezt a magyar társadalmi tudat jellemzőinek ismeretében a tudatformáló munkában erőteljesebben szükséges hangsúlyozni - nem ellenpólusa a hazafiságnak. A konkrét történelmi feltételekkel való szigorú számolás - amely elengedhetetlen mind a politikai döntéseknél, mind az internacionalizmus elveinek tudatosításánál - kezdettől fogva alapelve a marxizmus-leninizmusnak. „A proletáriátus számára nem lehetnek közömbösek és érdektelenek harcának politikai, társadalmi és kulturális feltételei, következésképpen nem lehet számára közömbös országának sorsa sem."

1

5 A marxista-leninista pártok, amikor a tömegeket az internacionalizmus szellemében nevelik, sohasem tagadják meg a hazafiságot, sőt szorgalmazzák nemzetük hagyományainak, kultúrájának, a dolgozó osztályok alkotásainak szeretetét, tiszteletét: „Idegen-e tőlünk, nagyorosz öntudatos proletároktól, a nemzeti büszkeség érzése? Persze, hogy nem! Mi szeretjük nyelvünket és hazánkat, mi a legtöbbet azon munkálkodunk, hogy hazánk dolgozó tömegeit (vagyis lakosságának kilenctized részét) tudatos demokrata és szocialista életre emeljük."

1

6 A kommunista és munkáspártok számára a nemzeti mozzanat mindenekelőtt a munkásosztály sajátos nemzeti érdekeinek megfogalmazása programjaikban: a sajátos társadalmigazdasági adottságok figyelembevétele a politikában és az osztályharc formáiban; tükröződik benne az ország lakosságának társadalmi, nemzeti és foglalkoztatottsági összetétele, a történelmi múlt, a hagyományok, stb. specifikuma. Lenin határozottan támadta a nihilizmus álláspontját, és kifejtette, hogy a nemzeti kérdések iránti közömbösség teljesen idegen a munkásosztály tudományos világnézete számára és össszeegyeztethetetlen a proletár internacionalizmussal . „Felkutatni, tanulmányozni, megkeresni, kitalálni, felismerni minden egyes országban a nemzeti sajátosságokat, a nemzeti szempontból jellegzetes mozzanatot, amely az egységes nemzetközi feladat konkrét megoldására, a munkásmozgalomon belül az opportunizmus és a baloldali doktrínerség feletti győzelemre, a burzsoázia uralmának megdöntésére, a szovjetköztársaság és a proletárdiktatúra megteremtésére vezet, ez a jelen történelmi pillanatban a fő feladat a vezető (és nemcsak a vezető) országokban."

1

7 A marxizmus-leninizmus tehát nemhogy tagadja, megköveteli a nemzeti sajátosságokkal való törődést. Hiszen elképzelhetetlen a specifikumok figyelembevétele nélkül a munkásosztály egységes nemzetközi feladatainak egy adott országban való konkrét végrehajtása. 198