Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 2. szám - HETVENÖT ÉVE ALAPÍTOTTÁK A TEVAN NYOMDÁT - Vadas József: Kozma Lajos: A Kner-villa Gyomán

(Kozma utóélete) „Nagyon megszerettük ezt a tervet és nagyon fájdalmas volna, ha le kellene mondani róla, de úgy látom ilyen jó kivitelű épület még Gyomán nem készült" - írja Kner Kozmának, akkor, amikor még maga sem biztos abban: rászánja-e magát az építkezésre. Az épület végül elkészült, s mint egy másik leveléből tudjuk, olyannyira jól sikerült, hogy csodájára jártak a környékről. (Bosszankodva teszi hozzá: a látogatóknak azonban csalódniuk kell, mivel a rossz munka utáni javítások miatt az épület nem azonos a hírével.) De nemcsak a környékről figyeltek fel rá; reagált a szakma is. Jellemző módon először Németországban, ahol az Innendekoration című folyóirat közöl róla fényképes ismertetést 1927-ben, s e közlés alapján reprodukálja a házat a Magyar Iparművészet is. A Kner-villa azonban nemcsak általában - nemzetközi viszonylatban - volt jelentős, hanem Kozma pályáján is fontos állomás. Alighanem jó hírének is része volt a következő megbízásokban, abban azonban bizonyosan, hogy az itt szerzett tapasztalatokat hasznosítva Kozma jobban oldhatta meg következő feladatait. E villák nélkül pedig talán sosem lett volna belőle az a Kozma, aki a húszas évek végén csatlakozik az új építészet új felfogásához. E fordulattal - ennek nyomán - lett Kozma a század talán legnagyobb magyar építésze és iparművésze. Hiszen ezek után készültek fő művei: egy sor budapesti villa, a mai Május 1. mozi épülete, a Kilián utcai iskola, s ezek alapján több könyve. A Kner-villától fokozatosan egyszerűsödő, a funkcionalizmus követelményeire felfigyelő műveivel a század kiemelkedő nagyságainak-például Le Corbusier-nak - a vállalkozásához kapcsolja a magáét. Nem veszti el persze a maga egyéniségét; sőt éppen a Kner-villában is megcsodálható barokkos gazdagság, szinte szobrászati mintázókedv továbbra is eleven sajátja, s mint ilyen, nagy segítséget ad neki abban, hogy a sima falak, a mértani formák, a tömör épületek ne hassanak száraznak. Kozma funkcionalizmusának az a festőiség az egyik legnagyobb erénye, amely megvan már a Kncr-villában is - igaz, barokk formákba rejtve. (Függelék.) Huszadik századi épületeket csak a legritkább esctbcnnyilvánítanak műemlékké. Ennek van elvi oka: néhány évtized távlatából még szükségszerűen bizonytalan az utókor ítélete. De van praktikus alapja is: általában nem bontunk le ötven-hatvanéves épületeket. A Kner-villa kivétel: már most műemlék jellegű épület. Köztudomású, hogy az építészeti műemlékek vannak a legnehezebb helyzetben. Ezeket nem lehet raktárakba tenni, mint a képeket, szobrokat, s az időnek kitéve, természetesen állagukat újra meg újra fel kell újítani. De hát ki renovál használaton kívüli épületeket? Érdemes-e pusztán a szem kedvéért - holt műtárgyakat őrizgetni? Ilyen - az építészeti műemlékvédelem alapvető gondjait érzékeltető - kérdések szerencsére a Kner-villával kapcsolatban nincsenek. Kozma háza ma is funkcionál: falai között - stílszerűen - a Kner Nyomdaipari Múzeum működik 1970 augusztusa óta; s remélhetően még sokáig. 193