Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Cserei Attila: A marxizmus-leninizmus, mint a szocialista hazafiságra és internacionalizmusra nevelés elméleti alapja

A marxizmus-leninizmus, mint a szocialista hazafiságra és internacionalizmusra nevelés elméleti alapja CSEREI ATTILA Napjainkban, elsősorban a tudományos-technikai forradalom hatásaként, fokozatosan erősödik az a tendencia, amely a társadalmi élet minden területén a nemzetközi kapcsolatok jelentőségének, számszerű mennyiségének és intenzitásának növekedését eredményezi. Egyre bonyolultabbá, sokoldalúbbá válnak az országok közötti kapcsolatok, sőt megfigyelhető, hogy a gazdaság, a kultúra, a tudomány területén ez a folyamat a felső irányítási szintekről mindinkább eljut egészen az egyes ember tevékenységi köréhez, ami tömegméretekben igényli a szocialista országok állampolgáraitól e folyamat törvényszerű jellegének megértését, de nemcsak megértését, hanem a jelentkező konkrét feladatokban való aktív, kezdeményező részvételt is. Ez, a társadalom fejlődésében lezajló minőségileg új folyamat hatással van eszmei-politikai nevelőmunkánkra, ezen belül is elsősorban a szocialista hazafiságra és internacionalizmusra nevelés tartalmára, módszereire, lényegesen megnöveli a tudatformálás e területének szerepét, szükségessé teszi munkánk elméletileg megalapozottabb és a gyakorlati követelményeknek jobban megfelelő megszervezését. „Fejlődésünk jelenlegi szakaszában különös fontossága van a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus helyes, marxista-leninista megítélésének."

1 A fejlett szocialista társadalom építésével összefüggő gazdasági feladatok teljesítése a szocialista országok anyagi-technikai eszközeinek, a rendelkezésre álló munkaerőforrásoknak és szellemi potenciálnak együttes hasznosítását igényli. A KGST sikerei bizonyítják, hogy fejlődésünk elért fokán megteremtődik a lehetősége a társadalmi szükségletek nemzetközi jellegű kielégítésének. Megalakult és sikeresen működik a KGST tervezési együttműködési, anyagi-műszaki ellátási, tudományos-műszaki együttműködési bizottsága, és más államközi, nemzetközi gazdálkodási szervezetek. Fejlődött és tökéletesedett a kooperáció a tervezési tevékenységben, ami az együttműködés megszervezésének, a szocialista nemzetközi munkamegosztás elmélyítésének alapvető módszere. A kapcsolatokban a súlypont átkerült a kölcsönösen előnyös nemzetközi szakosítás és kooperáció bővítésének közös megoldására, új termelőkapacitások létrehozására, a tudományos és műszaki együttműködés további kiszélesítésére.

2 Ennek a gyorsuló intcrnacionalizálódási folyamatnak a tudatosítása a feladatunk. Célunk az, hogy az emberek felismerjék: a nemzetközi kapcsolatok bővülése az egyes országok, nemzetek gyorsabb fejlődését, de nagyobb felelősségét is eredményezi a nemzetközi együttműködésben. A nagyobb társadalmi aktivitás szükségességének, az egyes ember növekvő szerepének a megértetése növeli a szocialista hazafiságra és internacionalizmusra nevelés jelentőségét. Hiszen nem lehet vitás, hogy „a fejlett szocialista társadalom megteremtése a szocialista közösség országainak együttes és csakis kollektíván megoldható ügye."

3 A hazafiságra és internacionalizmusra nevelést az MSZMP úgy tekinti, mint a szocialista 194