Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 2. szám - HETVENÖT ÉVE ALAPÍTOTTÁK A TEVAN NYOMDÁT - Petőcz Károly: A félévszázad mezsgyéjén túl... Lapok a felszabadulás utáni gyomai Kner Nyomdáról

Wrtlttycf Vi'ri iVr vOíjl i»vt í< ( SZON SZERKLMKS psrír íáíűqatfltt dcrsá A Kner Nyomda könyveiből. A Vogelweide és a Seneca kötetek még kézi szedéssel készültek, Universitäts Antikva betűkkel, a Neruda már a Garamond típus gyönyörű kurzívjával, szedőgépen. A felszabadulást követően a regi közigazgatási nyomtatványok lassan elhaltak, s a pótlásuk sok nehézséggel ugyan, de a közigazgatás átszervezésével - központosítottan - megtörtént. Ezúttal a gyomai nyomda számára nem úgy, ahogyan az 1900-as évek nagy közigazgatási nyomtatványállomány átszervezését Kner Izidor megoldotta. A Nyomtatványellátó Vállalat egy-egy kisebb megrendelését még teljesíteni tudta ugyan Gyoma, de a nagy példányszámokkal a meglévő gépi felszereléssel megbirkózni már nem tudott. Mindenféle ügyviteli nyomtatványigényt pedig a Vállalat sem elégíthetett ki, ezért elég sok speciális nyomtatvány maradt a nem »szakkiadó« körre (a közvetlen felhasználókra) is. A nyomda formakészítési részlegének felszereltsége, az itt és más üzemrészekben dolgozók szakmai színvonala és gyakorlata azonban kívánta ezt a nyomtatványtípust, a külső környezet meg igényelte is, és ezért alakult ki a megyei vállalatok (sokszor a megyén kívülieké is) ügyviteli nyomtatványszükségletének gyomai gyártása. Ebbe »belesegített« az, hogy a békéscsabai Békési Nyomdában átalakították a termékszerkezetet, s a »profiltisztítás« eredményeképpen a békéscsabai vállalatok az ügyviteli nyomtatványaikat Gyomán készíttették el. Ezen időszakban jobbadán csak a megyei könyvjellegű kiadványokon gyakorolhatta a szakgárda a könyvkészítést, a Papír- és Nyomdatechnika című szaklap előállításán keresztül pedig a kor egyik legigényesebb nyomdai termékét alakíthatta a konvenciók beépítésével. E témákban, ezeknek technikai-esztétikai kivitelében némileg szóhoz jutott a nyomda, vagyis a szükséges előkészítés egy részét nem kívülállók, hanem a gyakorlott belső munkatársak végezték el. Ennek kétségtelenül szerepe volt a hagyományok ébrentartásában, a régi jó tapasztalatok átmentésében. 165