Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 2. szám - HETVENÖT ÉVE ALAPÍTOTTÁK A TEVAN NYOMDÁT - Petőcz Károly: A félévszázad mezsgyéjén túl... Lapok a felszabadulás utáni gyomai Kner Nyomdáról

Haiman György irányításával (megszerkeszti és közreadja az új közigazgatási mintatárt) jó üzleti és üzemi fellendülésben telik cl. Sajnálatos azonban, hogy távozásával a bíztató kezdetnek lendülete megtört a további években és a vegetáció kínos esztendői következtek. Érdekes, Hogy éppen ezekben, a felszabadulás első éveiben készített Tcvan Andor Békéscsabán két, könyvművészeti szempontból kétségtelenül csúcsot jelentő kiadványt: Anatole France Nyársforgató Jakabját, valamint A bölcs Esopusnak és másoknak fabuláit Keleti Artúr átdolgozásában. Az előbbit az amatőr Tevan-könyvek utolsó, tizennegyedik köteteként, az utóbbit pedig második kiadásként, 1948 karácsonyára. A gyomai nyomda nem talált magára, komolyabb fejlesztés nélkül teltek az évek, a felszerelés meg avult és kopott. Nem volt megvalósításra érett üzleti és műszaki koncepció, ennek ellenére hatalmas lelkesedéssel és erőfeszítéssel elkezdték 1957-ben a minőségi könyvek gyártását és a rentabilitás reményében a közigazgatási nyomtatványok helyett vállalták a legkülönbözőbb ügyviteli nyomtatványok előállítását. A létszám is egyre csökkent: harminc fő körül volt a mélypont. Megfelelő gazdasági háttér nélkül, mindinkább mértéken , túl, egyoldalúan erőltették a könyvkészítést, amely az időközben teljesen korszerűtlenné vált technológia miatt erősen ráfizetéses cikk lett. A fellendülés 1963 nyarán kezdődött azzal, hogy a gyomai nyomdát újra az akkor még Békési Nyomdához csatolta az iparvezetés. (1964. május i-től kezdődően az egyesült vállalat neve: Kner Nyomda.) A bázisüzem vállalta azt a feladatot, hogy megmentse és az országos színvonalra fejlessze a nagy múltú Kner nyomdát. A GYOMAI (VOLT KNER) NYOMDA AZ 1945-1963 ÉVEKBEN Ezt a majdnem két évtizedet a régi officina megmaradásáért folyó harc időszakának lehet nevezni. Mert valóban harc volt akkor - a javából. Az államosítás után - 1949. év legvégén - rögtön mozgolódás kezdődött a nyomdákban: összevonások, átrendezések, gépcserék, létszámkoncentrációk, stb. történtek. Ekkor alakultak ki a megyeszékhelyek, esetleg a nagyobb vidéki városok szocialista nyomdaüzemei. Békés megyében három helyen maradt nyomda: Békéscsabán a Tevan nyomda épületében és bázisán a Békési Nyomda, Gyulán az ott államosított kis nyomdákból a Dürer Nyomda, amely a békéscsabai Körösvidék nyomdával együtt később a Békés megyei Nyomdaipari Vállalat lett, és Gyomán a Kner Izidor nyomda. A megyében államosított nyomdák közül egyedül a gyomai nyomda maradt teljesen változatlanul, míg - különösen a Békési Nyomda nagy arányú változásokon esett át, mert ide kerültek a különböző nyomdák valamennyire még használható felszerelései, betűi, legfőképp pedig a sok kis nyomda egy-kétszemélyes »állományai«. Ez az »üzemszervezés« természetesen nem volt mentes a legkülönbözőbb problémáktól és konfliktusok is bőven akadtak. A Békési Nyomda kezdeti fejlődésére inkább negatíve hatott eleinte ez az így alakult laza üzem-konglomerátum. Sokat küszködött a vidékről bejáró nyomdászokkal, a ki nem selejtezett felszerelések átvételéből adódó legkülönbözőbb műszaki problémákkal. Nehezítette a normális munkavégzést a hirtelen megduzzadt személyi állományból adódó üzemépítés gondja is. 1949 áprilisában 41 volt az akkor már állami Tevan nyomda létszáma (e sorok írója volt a 42. belépő), 1950 közepére viszont 160 dolgozója volt már. Ez a robbanásszerű létszámnöve162