Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 2. szám - HETVENÖT ÉVE ALAPÍTOTTÁK A TEVAN NYOMDÁT - Petőcz Károly: A félévszázad mezsgyéjén túl... Lapok a felszabadulás utáni gyomai Kner Nyomdáról

A FÉLÉVSZÁZAD MEZSGYÉJÉN TÚL. ..* Lapok a felszabadulás utáni gyomai Kner Nyomdáról PETŐCZ KÁROLY Századunk első felének vidéki és sok-sok fővárosi nyomdája közül kétségkívül messze kiemelkedtek a gyomai Kner és a békéscsabai Tevan nyomdák. Főként a régi Kner nyomda az, amelynek története részben Knerék nagyon jó propagandamunkája, szakírói tevékenysége, a könyvkiadással kapcsolatban kiterjedt irodalmi színvonalú levelezése folytán már számos tekintetben fel van dolgozva. Természetesen nem érdemtelenül. Hiányzik viszont a felszabadulás utáni esztendők szocialista nyomdaüzemére vonatkozó leírás, értékelés, minősítés. Mindössze a legutóbbi tíz esztendő kétségen kívül jelentős eredményeiről esik szó itt-ott, az apró híradásokban. A múlt összegezéséül: tény, hogy jól felszerelt, nagyszerűen organizált, európai színvonalon álló nyomda volt, szilárd üzleti bázissal, a nyomda feladataira képzett és jól fizetett szakembergárdával, önálló stíluskísérletckkel, nagyon magas termékminőséggel, pontos szállításokkal, rendkívül jó és nagy Európa-hírnévvel. Rendelkezett a nyomda egyedülállóan rá jellemző komplett betíígarnitúrával és körzetrendszerrel, meg egyéb díszítőanyaggal. Egyaránt pártfogolta a községi kultúrát és az országos szakmai ügyeket, ostorozta a dilettáns és színvonalatlan nyomdai munkát, s jó példát mutatott a reklám etikájában is. Tudvalévő, hogy a nyomda primum movens-ét, Kner Imrét, a koncentrációs táborban érte el végzete; fia, Mihály öngyilkos lett itthon 1944 decemberében; Kner Albert Amerikába vándorolt ki még a háború alatt; s Endre, a másik cégtulajdonos is elhunyt. O ugyan sohasem játszott vezető szerepet sem az irányításban, sem az ügyvitelben. Mi történt a felszabadulás után e nagyszerű nyomdával, mióta Kner Imre nélkül, a kétségkívül nagy szervező-technikus nélkül működik? Miképpen gazdálkodtak az utódok a nagy kultúrkinccsel, hogyan használták ki az adódó lehetőségeket, felismerték-e és vállalták-e a történetéből adódó felelősséget a nyomda megtartására és fejlesztésére? A felszabadulást követő egészen rövid időszakot - noha a gazdasági viszonyok ekkor a legmostohábbak voltak - a vállalati élet folyamatosságának újjáteremtése, a kneri üzemvitel és a kereskedelmi tradíciók helyreállítása jellemezte. E kb. három esztendő vezetése és eredményei joggal feltételezték a prosperitást, valamint azt, hogy az üzem a kneri jó bázison egészségesen továbbfejlődik és vezető szerepet vállal majd a minőségi tömegkönyv gyártásában azzal, hogy c termékféleség legfőbb kísérleti műhelye lesz. A felszabadulást követően szinte azonnal - 1944. év vége felé - a szegedi székhellyel létesült Szikra Kiadó megrendelésére dolgozik a nyomda. Ezzel vállalkozik a felszabadult országrészben az új magyar könyvgyártás megindítására. Az ezután következő két esztendő * Kner Izidor 1932-ben, a nyomda fennállásának 50. évfordulójára írta meg nyomdatörténetét »Félévszázad mezsgyéjén« címmel. lói