Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Czeglédi Imre: Adalékok a Madách-család tragédiájához (1849)

„Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy ezen oklevelet néhai Balogh született Madács Mária asszony testvére Madács úr hozta légyen hozzám olly reménnyel, hogy a tudva lévő drágaságokat itt találja, de a ki értesülvén azoknak üdőközben a Pest városi törvényszékhez átétetésök felől, innen azonnal Pestre vissza utazott."

1

9 Madách tehát 1850. február végén Szegedre utazott, hogy a meggyilkoltak személyi értékeit átvegye, s egyben ő vitte Szegedre a Nógrád megyei vizsgálat eredményét is. Békés megye királyi biztosa még a szegedi főbiztos átiratának megérkezése napján továbbította Paulik Pál vallomását az aradi királyi biztosnak újólag kérve, hogy „ama gyilkos tett elkövetői, ezen mellékelt vallomás, de meg Kerekes Benedek ott léte alkalmával megkezdett vizsgálat nyomán a gyilkosok kitudathassanak, - szíveskedvén a vizsgálati iratokat hozzám mielőbb megküldeni."

2

0 További iratokat azonban nem találunk a gyilkossággal kapcsolatban a Békés megyei Levéltárban. A megye nem is volt már érdekelve a vizsgálat eredményében, hiszen a honvédek ügye tisztázódott, így az aradi vizsgálat eredménye elkerülte a megyét. Az ügy további iratainak - Arad, Szeged, Nógrád, Pest irattárában való - felkutatását nem tartjuk feladatunknak. Annál is inkább, mert a győri Xantus János Múzeum közlése szerint a bírósági tárgyalás iratainak másolatai az ottani Madách-gyűjteményben megtalálhatók, így a Békés megyei Levéltár itt közölt dokumentumai és a győri gyűjteményben található iratok egymást kiegészítik, s együtt tartalmazzák Madách Mária tragédiájának történetét. Dokumentumaink és hivatkozásaink közlésével a további kutatást kívántuk elősegíteni. JEGYZETEK 1. V. ö.: Balogh Károly: Madách Imre otthona. Bp. Athcneum, 1925. 10-12. és Palágyi Menyhért: Madách Imre élete és költészete. Bp. Atheneum, 1900. 180-181. 2. Krizsán László: Dokumentumok Madách Imre élettörténetéhez. Balassagyarmat, 1964. 34., 35., 36. dokumentum. 3. Békési cs. kir. megyehatóság iratai. Megyefőnöki elnöki iratok. 533/1849. (Továbbiakban: BML MFEIr.) 4. Uo. 5. Uo. Később, október 17-i keltezéssel még néhány, utólag előkerült holmiról készült feljegyzés. 6. Uo. Lakatos Károly főszolgabíró Szarvason keltezett feljegyzése. 7. Gyulai Gaál Eduárd október 5-én kelt 571/1849. sz. irata. BML. 8. Sztachó október 8-án kelt jelentését Szabó László szegedi tanácsos október 15-i 728/1849. sz. irata említi. BML MFEIr. 514/1849. 9. Uo. 10. A levél másolata a BML MFEIr. 533/1849. számon található. 11. A vallomások gyűjtőszáma: BML MFEIr. 533/1849. 12. A temesvári csatától Vécsey borosjenői fegyverletételéig terjedő időszak leírásának forrásai: Gracza György: Az 1848-49-iki Magyar Szabadságharc története. Bp. Lampel, é. n. 5. köt. 254-268. és Jakab Elek: Szabadságharcunk történetéhez. Visszaemlékezések 1848-1849-re. Bp. 1880. 549-55313. A múlt századi térképek a két település közötti utat jó nagy kitérőkkel ábrázolják, s kb. 60 km utat tenne ki, amely már nehezen tehető meg jó fél nap alatt. Viszont a honvédek közül egyik sem említi, hogy másnap értek oda, így minden bizonnyal rövidebb utat választottak. 14. Sztachó levele Gyulai Gaálnak 1850. január 17-én. BML MFEIr. 193/1850. 15. Sztachó levele Aczél János aradi biztosnak. A 134/1850. sz. irat hiányzik a BML-ben. Sztachó a 329/1850. sz. iratban hivatkozik rá. 16. Kiírt cikk az 1850. január 17-én tartott Békés megyei fenyítő törvényszék jegyzőkönyvéből. BML MFEIr. 460/1850. 17. Sztachó levele Aczél Jánoshoz. Keltezés nélkül. Az iktatószámról ítélve január 27-e után íródott. BML MFEIr. 329/1850. 18. Gyulai Gaál helyett Szabó László előadó 418/1850. január 20-i levele Sztachóhoz. BML MFEIr. 329/1850. 19. Szabó László főispáni ideigl. helyettes 1188/1850 március i-i levele Sztachóhoz. BML MFEIr. 896/1850. 20. Sztachó levele Aczél Jánoshoz 1850. január 5-én. BML MFEIr. 896/1850. •97