Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Czeglédi Imre: Adalékok a Madách-család tragédiájához (1849)

líti, hogy másnap del lett volna.) Ekkor már ott találták az elhagyott kocsit. Nem ismerjük a honvédek által megtett utat. Ha közvetlen utat találtak Facset és Szlatina között, 25-30 kilométert kellett gyalogolniuk Szlatináig, s ez hajnaltól délig meg is tehető.

1

3 Ha Madách Mária kocsija már hajnalban Szlatinára érkezett - a bíró így vallott -, vagy nagyon korán vagy előző nap indultak el Facsetről. (Mivel férje sebesült volt, a táborbontás előtti elbocsátás elképzelhető.) Madách Mária tragédiája tehát augusztus 15-éről 16-ára virradó éjjel történhetett. • De térjünk vissza a bebörtönzött honvédek vizsgálatához. Két hónapig alig hallunk valamit róluk, illetve a gyilkosságról. Mivel nem tudták megnevezni azt a kis falut, ahol a kocsit találták, decemberben Kerekes Benedeket Arad megyébe kísérték, mert vállalta, hogy megtalálja az ismeretlen falut.

1

4 Ugyanakkor a Békés megyei királyi biztos kérte Aczél János Arad megyei biztostól a gyilkosság kivizsgálását.

1

5 Január 17-ig azonban Kerekes nem jött vissza, s Aczél sem küldött semmi választ a gyilkossággal kapcsolatban. Január 17-én Békés megye fenyítő törényszéke felsőbb utasításra tárgyalta a honvédek ügyét. Az egybehangzó vallomások alapján, s mivel Arad megyéből a vizsgálat eredménye még nem érkezett meg, a vizsgálat befejezéséig kezesség melletti szabadlábra helyezést határozott a törvényszék.

1

6 A honvédek kiszabadulása ugyan nem történt meg, mert felsőbb rendeletre megtiltották, de Arad megye kormánybiztosát újból megsürgették a jelentés elkészítésére.

1

7 Annál eredményesebb volt az országos körözés. A szegedi főbiztos nevében január 20-án közölte Szabó László Békés megye királyi biztosával, hogy a rablott holmik tulajdonosát megtalálták, s előkerült az inas is, aki a meggyilkolt Madách Máriával utazott: „...köröztetés folytán Pesten Babarczy Antal Űr O Méltóságánál Huszár Jósef nevezetű Úr írásosan előterjesztette és kivilágosította, hogy azon Honvédektől elvett holmik egy része, nevezetesen a két aranyperecz az ő menyének, a ki a magyar seregnél szolgált férjéhez, Huszár Jósef hez Lúgos felé vagy onnan visszautazván... vele volt kis gyermekével együtt meggyilkoltatott, tulajdonai voltak légyen, - melynek folytán az ekkoráig itt, a Városi Kapitányságnál letétekben tartott minden drágaságok és ingó eszközök Pestre felküldetni rendeltettek, egyszersmind pedig kitudatván az is, hogy Ns Nógrád megyében Stregova helységben él és Madais Imre Úrnál szolgálatban van azon inas, ki a szerencsétlen Madais Máriával együtt utazott, és a gyilkolás elől megszabadult; melynél fogva oda, azon inas kihallgatása végett már a szükséges hivatalos megkeresés megtétetvén, oda hívom fel Nagyságodat, hogy az általa említésbe hozott Arad megyei nyomozást tovább is folytattassa, a fogva lévő 8 Honvédeket pedig addig, míg Pestről s tekintve Nógrád megyéből bővebb tudósítás nem érkezik a fogságban megtartsa."

1

8 A nyomozást tehát Arad megyén kívül Nógrádba is áttették. Újabb másfél hónap telt cl, míg végre március 5-én megérkezett Szegedről a honvédek ártatlanságát bizonyító végzés. A leiratban Andreánszky Sándor Balassagyarmati főbiztos által végrehajtott vizsgálat, Bori Pál Nógrád megyei kormánybiztos jelentése és Aulich Pál (máshol Paulik Pál), az életben maradt inas vallomása alapján nyilvánvalóvá vált a honvédek ártatlansága, s a szegedi királyi főbiztos helyettese kérte Békés megye királyi biztosától az ellenük folyó vizsgálat befejezését, s egyben a bűnösök elleni Arad megyei vizsgálat elősegítését. Az átirat végén Madách Imrére vonatkozó utalást találunk: •96