Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - SZEMLE

mára az első Békés megyei gyűjtőutak. Tudjuk, hogy Varga Julcsa, Garzó Péter, Kocsis Rózsa, Ökrös Rózsa valóságos alakok voltak Vésztő környékén. Az első világháború idejéből kevesebb Bartóklevél maradt fent. De így is kitűnik, hogy Bartók ebben az időben is megfordult Dobozon és Vésztőn. 1919. jún. 9-én anyjának írt levelet Rákoskeresztúrról Pozsonyba. A családról való tudósítás kapcsán utalt Békés megye egy-két Tanácsköztársaság korabeli eseményére is. Ismeretes, hogy Bartók a Tanácsköztársaság megdöntése után egy évig nem taníthatott. Többek között arról, hogy tanári működését egy év után cl kell kezdeni, egy Vésztőről német nyelven írt leveléből is értesülhetünk. A húszas évek elején alakult ki Bartók egy további fontos kapcsolata is Békés megyével. A jeles gyomai nyomdász Kner Imre több általa készített kiadványt küldött ajándékba Bartók Bélának. O ezt 1921. jan. 17-én keltezett levelében köszönte meg, közölte, hogy szeptember elején néhány órát Gyomán töltött egy társasággal és így nem akarta Kneréket zavarni. Kner Imre felesége, Kulka Etelka mutatta be Bartóknak dr. Südy Ernő békéscsabai gyógyszerészt az Aurora Zenei Irodalmi és Képzőművészeti Kör zenei szakosztályának vezetőjét. Ebből az ismeretségből sokat profitált a megye. A kiváló zenei ízlésű Südy Ernőnek jelentős szerepe volt abban, hogy az akkoriban rengeteg hazai és külföldi vendégszereplés, egyéb lényeges elfoglaltság mellett 1922 és 1936 között megnyerte a már világhírű Bartókot öt hangversenyre. (Az Aurora a feljegyzések szerint 1913 és 1943 között 195 hangversenyt rendezett.) Bartók tizenkilenc Südy Ernőhöz írt levelezőlapja illetve levele ismert. Az első dátuma 1922. okt. 4., az utoljára írotté 1939. okt. 31. E levelek rövidek, tömörek, mindössze néhány mondatosak, csak lényeges dolgokat tartalmaznak. Jórészt a fellépések időpontjáról, a műsorról, egyéb technikai kérdésekről, elképzelésekről olvashatunk bennük. A Südy Ernőhöz írott levelekből tudjuk meg, hogy Bartók szeretne bemutatni az amerikai pianistát Robert Schnitzet Békéscsabán (1930. máj. 17.), egy Balatonboglárra címzett levelezőlapon (1933. szept. 5.) olvashatunk arról, hogy Bartók látogatóba hívja Südy Ernőt. A Békéscsabán élő szlovák lakosság magas számarányát figyelembe véve az Aurora Kör 1934. febr. 15-i Bartók ünnepén, Bartók kifejezett kérésére magyar-szlovák estet rendeztek. Ebben a levélben (1934. jan. 20.) írta Bartók: ,,a 3 etűdöt én nem tudom játszani (!), igi8 óta nem is játszottam soha sehol, a zongoraszonátától pedig a közönség megbetegedne, úgy hogy nem volna értelme műsorra tenni. De Önnek (és annak akit esetleg még érdekel) szívesen eljátszanám privát (koncert előtt vagy után)!" Tíz nap múlva írta Bartók Békéscsabára: „Örülök, hogy új zongorán fogok már játszhatni (mert az a régi már igazán rettenetes volt), csak aztán szerezzék is be idejében." Nincs módunk hosszabb idézeteket közölni, de azt leírhatjuk, hogy Bartók leveleit a róla szóló Békés megyét érintő közleményekben mindenütt fontos forrásnak tartják a szerzők, így ifj. Bartók Béla, Krupa András, Tibori János cs Sárhelyi Jenőne is. Oláh Tóthné Bartók Elza 1921-től kezdve családjával együtt a Pusztaföldvár szomszédságában lévő Szöllőspusztán, a László majorban lakott. Bartók itt is gyűjtött népzenei anyagot. 1926. jún. 27-én egy Budapestről Bukarestbe írott levélben így adta meg címét: „Orosháza, Ungarn, László major". Bartók ide címzett leveleiből tudjuk, hogy akkor még Pozsonyban élő anyja gyakran tartózkodott Elzáéknál. 1927 decemberében és 1928 januárjában három levél jött ide Bartóktól Philadelphiából, Los Angelesből és Seattleből. 1930 júliusában ismét három levelet és képeslapot kézbesítettek Bartóktól a László majorban élő Bartók-családnak; Pontresina, Lovrana (csoportkép) ill. Budapest a feladási állomás. Ez utóbbi hosszú megszólítása is kétségtelenné teszi (Édes Mama, Irma néni, Elza, Béla, Péter, Maci, Évi, Emil stb.) fentebbi állításunkat, hogy a Bartók-család szívesen és sokat időzött a nyugodt Békés megyében. Később már csak egy 1939. aug. 18-án a svájci Saanen Chalet Aellenben feladott, Bartók által írt levél jött ide ifj. Bartók Bélának, aki 1961-ben a Gyulai Erkel Ferenc Múzeum egyik kiadványában írta: „Teljesen Békés megyei hatásra készült az »Éjszaka zenéje« című műve Szöllőspusztán, ahol a békáknak a nagy alföldi éjszakában messze hallható hangversenyét és egyéb sejtelmes hangokat örökített meg és dolgozott fel Bartók." Békés megye legtöbb településén van Bartók Béla utca, Békéscsabán zeneiskolát, Vésztőn általános iskolát neveztek el róla. Emléktáblát kapott Körösladányban, Dobozon és Vésztőn, szobrot emeltek tiszteletére az orosházi Zeneiskola udvarán és a gyulai művészsétányon. JI8