Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - SZEMLE

velezcscben is, melyekből korának változatos képe bontakozik ki. Bartók szülei 1880-ban Csorváson kötöttek házasságot, s bár Nagyszentmiklósra költöztek, az anya Voit Paula révén az itt élő Voit rokonsággal kapcsolatban maradtak. A Bartókkal majdnem egyidős csorvási születésű unokatestvéréhez Voit Ervin iparművészhez írott levele (1911 és 1914-ből) szerepel a kötetben, ezekben Bartók kottái borítólapjainak megtervezését kérte. A legfontosabb megyei kapocs az - mely levelezéséből is kitűnik -, hogy négy évvel fiatalabb húga, Bartók Elza, 1904-ben férjhez ment Oláh Tóth Emilhez, a Vésztő-sziladpusztai Wenckheim uradalom gazdatisztjéhez. A család hosszú ideig, egészen 1942-ig élt Békés megye különböző uradalmaiban. Bartók leveleiből néhány Elzának szól. Egy 1904. dec. 26-án Pozsonyból Vésztőre neki írt levélben a művelt és széles látókörű idősebb - húga szellemi fejlődéséért felelősséget érző-fiútestvér írta le tanácsait a kultúrától elzártan elő fiatalasszonynak. Jelszava: ,,Sokat vagy semmit!" Bartók a századfordulón felismerte az Eötvös által írt A falu jegyzője értékeit, sőt Gorkijjal együtt a ,,megvetett osztállyal" is sorsközösséget vállalt, már ekkor leírta: ,,Gorkij művei... hosszú életűek lesznek." Továbbá ,,Gondolkozni lehet krumplihdmozás, baromfietetés, takarítás mellett is, míg olvasni nem... Feladatot adok, gondolkozz a felett jogos-e a hazaszeretet, vagy sem... Gondolkozz e felett vagy 5 napig, mialatt fejheti meg is fogalmazhatod azt a levelet, melyben gondolataidat velem közlöd. Aztán mindössze 2-3 órát kell fordítanod a levél írására... A Békés megyét megrőkönyítendő könyv ez: ,,

Menschliches Allzttmenschlihes. Ein Bitch fürfreie Geister Von Fr. Nietzsche" (,,Emberi, nagyon is emberi dolgok. Könyv szabad szellemek számára"). Később írta is Elzának, hogy viszi Nietzschét. Hogy Elza mennyire szerette és tisztelte Bartókot, mutatja egy közösen küldött és aláírt képeslap is. 1905 februárjában férjével együtt Vésztőről elutaztak egy bécsi hangversenyére. 1905 júniusában Bartók maga is Vésztőn volt, több levelet illetve képeslapot küldött innen. Kodály már megkezdte népdalgyűjtő körútját, Bartókban is ekkoriban fogamzott meg ez a gondolat és a következő évben Békés megyében indult el népzenei gyűjtőmunkára. Vésztőn időző anyjának Párizsból írt két részletes beszámolót a zongoraversenyről (1905. aug. 8. után) és a francia főváros nappali és éjszakai életéről. A második levélből idézünk: ,,Érdekes a »

metropolitain«-nel utazni (mely tűzkatasztrófájdval vált világhírűvé). 15 centimért szállítja az embert másodpercnyi 7 méter sebességgel (megállásokat beleszámítva). Akkora utat mint Kertmegtől Szilád, megtenne 3 perc alatt - de akkora lármával, a milyet sehol másutt nem hallottam. Iszonyú dübörgéssel robog a földalatti állomásra (Tonnengewölbe) az 5-6 kocsiból álló vonat. Sietve beszállunk, éktelen sípolás dudálás, s tovább robog ez a villamos szörnyeteg hasonlóan borzalmas dübörgéssel. Fékezésénél a kocsik rezgése átjárja az embernek csontját belsejét, majdhogy ki nem rezgeti belőle lelkét is. Hanem ez az óriási sietség száguldás lárma olyan imponáló valami, a mit Békés vármegyében nehezen lehet elképzelni." A Nyugat-Európát már körbejárt Bartók érdeklődése - bár későbbi műveiben nyilvánvalóan felhasználta ott szerzett impresszióit, ettől kezdődően a népzenével való jobb megismerkedés eredményeképpen erre az új területre irányult elsősorban. Tíz évvel az úttörő Vikár Béla után már fonográffal is gyűjtött. Anyjának írta 1906. május 29-én: ,,Júl. 20.-án megjelenek Békés megyében olyan szerszámmal, melynek láttára ámulatukban hanyattesnek a jó békésiek." Gyulán, a Sarkad melletti Feketeér pusztán és Dobozon járt, anyjának írt (1906. júl. 25.) levele szerint 83 dalt jegyzett fel és 47 felvételt készített. Őszre pár hetes meghívást is kapott, reménykedik, hogy átkutathatja az egész vidéket. 1906 novemberében ismét Vésztőn volt, Dobozra is ellátogatott, s egy itteni lakodalmon gyűjtött anyagból közölt Gruber Emmának írott levelében. Még az év decemberében jelent meg Kodály Zoltánnal együtt készített kiadványuk, a Magyar népdalok énekhangra, zongorakísérettel, mely felerészben Bartók, felerészben Kodály feldolgozásait közölte. Itt találkozhatunk először a népzenére épített zenei programjukkal. Az 1906-ban már zeneakadémiai tanár Bartók életútját nyomon követhetjük levelezéséből; láthatjuk, hogy felváltva járta a legkisebb falvakat, tanyákat, majorokat, ugyanakkor Európa nagy városaiban is hangversenyezett. A magyar népzenén kívül kezdettől fogva érdekelte a szlovák és a román anyag is. Bartók gyakran időzött Békés megyében, figyelemmel fordult az uradalmi cselédek népdalkincséhez. Az első világháborúig szinte minden évben járt Vésztőn és Dobozon is. Természetesen az ország más vidékeire is eljutott, de a szakirodalom szerint meghatározóak voltak szá517