Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - SZEMLE

bcli települési és népességi viszonyairól tett megállapításait. A lakosság területi elhelyezkedése egyenetlen volt, a földrajzi tényezők határozták meg. Csipes összehasonlító számításai szerint a megye lakossága 18-20 000 fő lehetett (18-19. old.). A kor zilált politikai viszonyai rányomták bélyegüket a birtokviszonyokra. Nagyobb birtoktest nincs egy kézben, előrehalad a birtokok aprózódása. A földművelés rendszere és technikája a megyében megfelelt a korabeli országos tendenciáknak. Egy egésztelkes jobbágy gabonatermése 24-32 q volt (31. old.), ami elegendő lett volna az évi kenyérnek valónak, azonban ettől településenként nagy eltérések mutatkoztak, gyakoriak voltak a török portyák, a természeti csapások és előrehaladt a telekaprózódás. Kár, hogy az utóbbiról adatok híján csak hozzávetőleges képet kaphatunk. A gyulai várbirtok életével kapcsolatban a szerző vizsgálja a majorsági gazdálkodás és az árutermelő jobbágygazdaság összefüggéseit. Megállapítja, hogy bár az uradalomban a bérmunka és a robot néha összefonódott, mindvégig az utóbbi volt a döntő. A török veszély miatt a termény élelmezésre és felhalmozásra kellett; így alig vált áruvá. A majorság a paraszgazdaság rovására nőtt, a földesúri kereskedelem intenzívebb lett, de a fő jövedelem továbbra is a feudális szolgáltatásokból adódott. A könyv egyik legértékesebb része az Országos Levéltár tizedjegyzékei alapján végzett számítások. A búza-, árpa- és zabtermelés, a juh-, sertés- és méhállomány XVI. századi megyei mutatóit adja itt a szerző. A mű befejező része, amely a török hódítást és Békés megye pusztulását tárgyalja, feldolgozásokon alapul, ill. a már közzétett forrásokon. A gyulai várkapitányok levelei jól mutatják a vár rossz állapotát az 1566. évi ostrom előtt. A megyében a török uralom a jobbágyok termelőképességének hanyatlását eredményezte. Forráselemző műről lévén szó, úgy véljük, ismertetésünk befejező részében először arról kell szólnunk, hogyan használta a szerző ezeket a forrásokat. Minden esetben a legnagyobb körültekintéssel jár el. Csak ott általánosít, ahol a források száma és minősége azt lehetővé teszi. Másutt utal a hozzávetőlegességre, a számítások problematikusságára. A településtörténeti, demográfiai és agrártörténeti kutatás Csipes adatai révén gazdagodott. A kötet végén levő függelék (a korabeli fogalmak, kifejezések, mértékek és pénzek magyarázata és az okmánytár) elősegíti a szélesebb olvasóközönség tájékozódását is. A szerző értőként bánik a XVI. századi mezőgazdasági fogalmakkal (IV. és VI. fej.). Gyula történeténél az eddig kevésbé vizsgált, lényeges kérdésekre összpontosít. A mű gondolatmenete és szerkezete logikus, nyelvezete közérthető. A kötetet sok ábra (térképek, rajzok) teszi szemléletessé. A történelemtanári gyakorlatban a könyv jól hasznosítható; a gimnáziumok II. osztályában, forráselemző órán, szakkörön. Magának a levéltári sorozatnak nagyobb példányszámban, a csoportfoglalkozások biztosítására, ott kell lennie a létrejövő történelmi kabinetek könyvespolcain. A Békés megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya a levéltári sorozat kiadásának biztosításával közművelődési és iskolapolitikai céljaink megvalósulását segíti elő. A szerző művét értékes hozzájárulásnak tekintjük ehhez és egyúttal a török hódítás korának megyei kutatásához. Békés megyei vonatkozások Bartók leveleiben Bartók Béla levelei. Szerkesztette: Demény János Budapest, 1976. Zeneműkiadó, 948 lap KOSZORÚS OSZKÁR A rendkívüli módon terebélyesedő Bartók-irodalom kiemelkedő kötetét veheti kézbe az olvasó. A vaskos műben a szerkesztő Demény János több mint három évtized szorgos munkájával 1098 Bartók által írt levelet szedegetett össze és tett közzé. A mostani gyűjtemény minden eddigi kiadásnál teljesebb. Még a köztünk élő, Bartókot tanító zenei szakemberek is keveset tudnak Bartók Békés megyéhez fűződő kapcsolatairól, pedig a zeneszerzőt egész életén át több szál fonta néhány a megyében élt emberhez. Levelezése izgalmas olvasmány, mert nemcsak zenéjéban nyilatkozik meg olyan gazdagon és leplezetlenül, hanem hallatlanul kiterjedt le516