Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - SZEMLE

város népességének, gazdaságának, településfejlődésének múltbani eseményeivel, jellemző tendenciáival foglalkozik. Indokolatlan ezért ez a szerkezeti bontás. Egy fejezetbe foglalva, a város gazdasági, társadalmi múltja koncentráltabb kifejtést engedett volna. Jelentőségének megfelelő mélységben és terjedelemben foglalkoznak a szerzők a felszabadulástól napjainkig terjedő időszakkal, a város dinamikus fejlődésének fő időszakával. Az előző fejezeteknél részletesebb tagolásban, behatóan elemzik a népesség, a mezőgazdaság, az ipar, a tercierfunkciók fejlődésének jellemző vonásait. Az itt megfogalmazott megállapításokat jól foglalja össze a város helyét, szerepét országos kitekintésben vizsgáló fejezet. Ez a harminc oldal a kötet legkomplexebb része, lényegében az előző fejezetek summája. Úgy tűnik, szerencsésebb lett volna, ha közvetlenül a távlati fejlesztést elemző rész elé kerül. Minden bizonnyal szélesebb körű érdeklődésre is számot tarthat a kötet igen jól sikerült záró fejezete (Békéscsaba távlati fejlesztése). A prognózis a körülmények és a lehetőségek reális értékelésére épül. Nem vitatható, hogy „Békéscsaba távlati fejlődései lehetőségei nagyban függenek attól, hogy milyen szerepet játszik Békés megye az ország jövőbeni területi munkamegosztásában; a megye fejlődése, térszerkezetének átalakulása nagyban befolyásolható a megyeközpont, Békéscsaba fejlesztési módjával is. Ez a terület- és településfejlesztési elképzelések eddiginél szorosabb összhangját tételezi fel és a centrum-vonzáskörzet relációk intenzitásának, sokoldalúságának létére épül." Nyilvánvaló, hogy a város jövőbeni sorsa is csak szűkebbtágabb környezetével való szoros kölcsönhatásban formálódhat. Egyet kell érteni a szerzőknek azon véleményével is, miszerint a város további dinamikus fejlesztése - mégha igen nagy erőfeszítéseket is igényel haladékot nem tűrő, szükségszerű feladat, hiszen mai fejlettségi szintje alapján a felsőfokú központok között az utolsó helyek egyikén van. Ugyanakkor Békéscsaba is tagja annak az országos külső településgyűrűnek, melynek egyes városai (Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Békéscsaba, Szeged, Pécs, Kaposvár, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Szombathely, Sopron, Győr) hivatottak a Budapesttől nagy távolságra lévő területek lakossága számára a központi funkciók ellátására és ezzel Budapest jelentős tehermentesítésére. Talán szükségtelen hangsúlyozni, hogy emellett, vagy még inkább ezzel együtt, a város dinamikus fejlődése a megye egészének fejlődésére is erőteljesen ható tényező. Békéscsaba a megye városai hierarchiájának csúcsán áll. Az a megállapítás, hogy a megyeszékhely-szerepkör erősítése biztosíthatja a többi város fejlődését, ezáltal Békés megye racionális tér- és településszerkezetének kialakulását is, fontos szempont lehet a távlati tervezés számára. Egy monográfiánál, melyet több szerző ír, elkerülhetetlen bizonyos színvonalingadozás. Mégis, ha bárki, bármiféle földrajzi kíváncsiságból indíttatva kezébe veszi Békéscsaba földrajzát, színvonalas, ismeretet gyarapító, szemléletet adó munkát olvashat. A szerzőkollektíva értékes kötettel gazdagította a hazai városföldrajzi irodalmat. Kőszegfalui György: Területfejlesztés és infrastruktúra Miiszaki Könyvkiadó. Budapest, 1976. 235. oldal SIMON IMRE Dr. Kőszegfalvi György könyve megírásakor mintegy két évtizedes kutatói-tervezői-irányítói munkásságát hasznosítja. A művet számunkra az is igen izgalmas és tanulságos olvasmánnyá teszi, hogy az Alföld, de szűkebb értelemben Békés megye, sőt a közép-békési centrumok (Békéscsaba, Gyula, Békés), továbbá Szarvas és Orosháza fejlesztése szempontjából is rendkívül elevenbe vágó, aktuális problémákat tárgyal. Az első, főleg elvi és történeti fejezetet (Az infrastruktúra fogalma, helye és jelentősége a gazdasági növekedésben és a településfejlesztésben) követően a szerző áttér az infrastruktúra-fejlesztés jelenlegi problémáira. Az igen részletesen és alaposan kidolgozott fejezetből hadd álljon itt néhány kiragadott adat annak érzékeltetésére, hogy milyen helyet foglalnak el megyénk városai az országos infrastruktúra-fejlődés folyamatában: 507