Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Márkus Mihály: Emlékezés Melich Jánosra

Melich János (1872-1963) Mclich János iskoláit Szarvason kezdte. Azonban a gimnázium utolsó osztályait és az érettségi vizsgát a késmárki evangélikus kollégiumban tette le. Szarvasi tanárai közül - többek között mindig sokat emlegette Zsilinszky Endrét. A késmárki tartózkodása során elsajátította a német nyelvet is. Ez akkoriban az alföldi családoknál országos szokás volt. Aki az érettségi után tovább akart tanulni, valamelyik felföldi gimnáziumban végezte a gimnáziumot. így tett pl. a karcagi származású Görffy István is. Minden őszön fuvaros-szerekkel s gyalogszerrel ment fel a Szepességre, hogy ott elsajátítsa a német nyelvet is. Ilyen,nyelvtanulási' célból sokszor a parasztgyerekek is éltek ezzel a cserelehetőséggel. (Nyíregyházi tirpák családok még a századforduló éveiben is a gölnicbányai családokhoz adták gyerekeiket, hogy azok ott legalább egy évig az ottani iskolába járva nagyjából elsajátítsák a német nyelvet.) Az alföldi szlovák családokban is szokás volt a gyerekeket ,magyar szóra' küldeni. Melich János az érettségi letétele után a kolozsvári egyetem bölcsészeti karára iratkozott be. Tanári pályára készült. Itt azonban a magyar nyelvészetnek akkori tanára: Szinnyey Jfese/hamarosan észrevette, hogy a fiatal Melich jól beszél németül és szlovákul, pártfogásába vette, és az ő irányítása alatt kezdett el nyelvészkedni. Szinnyey az egyetem elvégzése után is továbbra támogatja és irányítja pályáját. Az ő segítségével bekerült a bécsi Teréziánumba. Itt mint nevelő szorgalmasan látogatja az egyetemi, főleg szlavisztikai előadásokat. Az alkalmat kihasználva megismerkedik korának legkitűnőbb szlavistáival, pl. Jagic és Vondrák professzorokkal. Innen ellátogat Németországba, itt hallgatja Leskien professzor előadásait. Majd átlátogat Lengyelországba és Oroszországba is. Külföldi tanulmányútjairól hazatérve azonnal az Országos Széchenyi Könyvtárban helyezkedik el. Szorgalmasan olvas, gyűjti az anyagot. Végigtanulmányozza a régi kolostorok, rendházak könyvtárait, gondosan kicédulázza az ottani nyomtatott és kézzel írott glosszák régi szótárak szóanyagát. Ezzel a szorgalmas kutatómunkával hatalmas nyelvi anyagismeretre tesz szert. 1921-ben megkapja Asboth Oszkár megürült szlavisztikai katedráját. Közben igen tevékenyen publikál, szerkeszt, neve egyre ismertebbé válik, úgyhogy akadémiai tagságot nyer. Legnagyobb népszerűségét és tudományos hírnevét a harmincas években éri el, amikor is négy külföldi (finn, lengyel, porosz és bolgár) akadémia is beválasztja tagjai sorába. 488