Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Márkus Mihály: Emlékezés Melich Jánosra

Jómagam is éppen ezekben az evekben kerültem kapcsolatba Melich Jánossal. Mint kezdő egyetemi hallgató Melich János munkáinak olvasása révén beiratkoztam a budapesti bölcsészettudományi karra, ahol elsősorban szlavisztikát, néprajzot és magyar nyelvészetet hallgattam. Melich János a harmincas évek elején mint a magyar nyelvtudomány ,magántanára' minden félévben a magyar nyelvtudomány egyetemes kérdéseit tárgyaló kollégiumot is tartott. Előadásainak a témáját rendszerint a magyar nyelv jövevényszavairól, a helyesírásról, az igeragozásról s egyéb hangtani kérdésekről hirdette meg. Ezeket az előadásokat csaknem minden magyar nyelvszakos tanárjelöltnek hallgatnia kellett. Ennélfogva e kollégiumok hallgatóinak a száma sokszor meghaladta a százat is. Melich János professzor egyetemi előadásainak többségét azonban a szlavisztikai kollégiumok képezték. Minden tanévben három főelőadást hirdetett meg, s ezek négy évenként ismétlődtek. Az elsőben az óegyházi szláv nyelvre vonatkozó alapismereteket magyarázta. A másodikban a szláv népekről és nyelvekről szóló anyagot adta elő. A harmadik kollégiuma heti egy-két órában a szlovák (általa azonban következetesen: ,,tót"-\\ak hirdetett) irodalomtörténetet, annak egyes fejezeteit adta elő. Ezekben a meghirdetett előadásokban általában a Stúr Lajos utáni korszak szlovák irodalmát ismertette. Elmondhatjuk róluk, hogy az előadások tartalma igen élvezetes volt. Különösen amikor Kukucint, vagy Kalinciakot vagy a legújabb írók közül a még ma is élő és népszerű Zuzka Zguriskát magyarázta. Nekem magamnak is igen tetszettek ennek az írónőnek egyes alakjai. Főleg azért, mert Z. Zguriska regényeiben és elbeszéléseiben szereplő személyek többsége a szlovák kopanicák (hegyitanyák) tipikus és furfangos észjárású parasztjai voltak. Ezeket mind Melich János, mind jómagam is nagyon megszerettem. Melich János professzor szlavisztikai előadásait a harmincas években csak nagyon kevesen, néha bizony csak 2-3-an hallgattuk. Voltak olyan szemeszterek is, amikor a meghirdetett előadásokon csak egyedül ültem a hallgatók padsorában.

3 Hogy a helyzetet kissé elviselhetőbbé tegyem, ezekre az órákra gyakran verbuváltam békési, főleg csabai, szarvasi vagy komlósi származású egyetemi hallgatókat. A hivogatás nem mindig sikerült. Amikor azonban ilyen vendéghallgatók is megjelentek egy-egy előadáson, a professzor azonnal észrevette a létszám-gyarapodást. Barátságos hangon megkérdezte őket, hogy hívják őket, miért jöttek el az előadásra, honnan származnak, stb? Ha a vendéghallgatók közt szarvasiak is voltak, azokat szívélyesen üdvözölte, kikérdezte, melyik fakultásra járnak, milyen pályára készülnek stb. Legutolsó kérdése az volt, hogy milyen friss híreik vannak Szarvasról? A harmincas évek utolsó éveiben a szlavisztikai előadások hallgatói megszaporodtak. Az 1938-as bécsi döntés következtében megváltoztak az államhatárok Magyarország és Szlovákia között. Több Kassa környéki és nagysurányi tanárjelölt nem folytathatta tovább megkezdett tanulmányait Bratislavában, s így a pesti egyetemre iratkoztak be. Automatikusan a Melich János szlavisztikai előadásait vették fel indexükbe, és ezeket a kollégiumokat hallgatták. Ezeknek a száma elérte a 10-12 főt is. Ezek, a bratislavai egyetemről ideszakadt fiatalok erős szlovák nacionalista szellemben voltak nevelve. Többször is megtörtént, hogy az előadások alatt, de leginkább az előadások végeztével Melich professzor hosszú dialógusokat folytatott ezekkel, a különösen jóindulatú, szorgalmas és szegénysorsú szlovák nemzetiségű fiatal tanárjelöltekkel. Mi, akik már régebbről ismertük Melich János nemzetpolitikai gondoskodását, csodálattal szemléltük azt a türelmet, tiszteletet, amit ezekkel a fiatalokkal szemben tanúsított. Meghallgatta őket - s bár véleményét kifejezte -, nem mutatott türelmetlenséget, mindig a legnagyobb szeretet hangján tárgyalt velük. Pedagógus volt! A hallgatók száma később tovább növekedett, főleg amikor Kárpátukrajnát is átmenetileg Magyarországhoz csatolták. A továbbiakban azt hiszem nem fog ártani, ha - mint Melich János egykori tanítványa - negyven éves időtávlatból nagy vonásokban felvázolom, hogy milyen pedagógusnak ismertem meg Melich Jánost? Talán bevezetésként el kell mondanom, hogy Melich János a budapesti bölcsészeti karon létesí489