Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Takács Lőrinc: A közép-békési centrumok összehangolt fejlesztésénak szervezési kérdései

ágazati központok irányában sem képviselheti eredményesen a közép-békési városrégiót. A magyar közigazgatás felépítése nem ad lehetőséget az általunk igényként felvetett kérdés megoldására, ezért ezen kívül kell keresni a lehetőséget. Bonyolítja a kérdést az is, hogy Békéscsaba és Békés város államigazgatási kapcsolatba is került vonzáskörzetének egy részével, mégpedig úgy, hogy a tanulmány szerzője által Békés várossal azonos hierarchia szintre tett Mezőberény Békéscsaba városkörnyéki községeként működik. További gondolatokat ébreszt az az irányzat, mely szerint a városok közigazgatási szerepe fokozatosan, de elég egyértelműen és ütemesen növekszik a vonzáskörzetbe tartozó községek irányában. Ezzel kapcsolatban utalnék Dr. Raft Miklós egyik tanulmányára, mely szerint ,,A városok növekvő mértékben vesznek részt vonzáskörzetük ellátásában, s egyre inkább megteremtődnek a feltételei annak, hogy a közigazgatás ne darabolja szét a várost és környékét..." ,,A város és vidéke gazdagodó kapcsolatrendszerében a közigazgatás növekvő szerephez jut. Miközben szervezi és előmozdítja a lakosság ellátását biztosító eszközök és szervezetek koncentrációját, maga is a járási és részben a községi igazgatással való integráció elveit valósítja meg." (5) Jelen esetben tehát nem lehet a három város koordinált fejlesztéséről beszélni anélkül, hogy ne középbékési városcentrumokról és vonzáskörzetéről beszélnénk. A kérdés ilyen megközelítése reális, de bonyolult is, hiszen lényegében Közép-Békés három városa mellett egész exponált helyet foglal cl földrajzi fekvésénél fogva Gerla és Doboz, nagyságrendjénél, jelentőségénél és saját vonzáskörzetével Sarkad és Mezőberény. Ezek a kérdések felvetik annak vizsgálatát, hogy vajon a három város bármilyen közigazgatási struktúrájában milyen szerep juthat a vonzáskörzetek közigazgatásának, illetve a vonzáskörzetben lévő községek érdekeinek megfogalmazására megnyugtató módon alkalmasak-e a városok képviselői. Jól érzékeli a tanulmány azt az igényt, melyet az elet a már kétségtelenül létező közép-békési városrégió létezése miatt felvet. Előbb vagy utóbb, dc létre kell hozni egy olyan fórumot, ahol a helyi tanácsok megbízása és képviselete alapján bizonyos tervezési-szervezési kérdésekben dönteni lehet. A tanulmány szerzője helyesen jelöli meg azt a szintet, ahová elhelyezhető a városrégió tervezési-szervezési és irányítási egysége, érzékelve azt is, hogy ez a szint nem helyettesítheti a városi igazgatást. Kétségtelen igaz, hogy ilyen fórum a magyar közigazgatási szervezetben ma még ismeretlen. Ez azonban nem zárja ki, hogy ne keressük annak lehetőségét, - ha nem is államjogilag elismert szinten - hogy a jelenlegi kapcsolatrendszert egyszerűbbé és hatékonyabbá tegyük. Ezen intézmény, szervezet szükséges, feladata távlatokban egyre inkább növekvő, de létrehozására, összetételére és működési mechanizmusára és ami talán még ennél is lényegesebb, jogállására, hatáskörére jelenleg nincs semmi támpontunk. Mégis úgy ítélem meg hogy az együttműködés hatékonyabb formája lehetne egy olyan szélesebb körű testület, melyek a városi tanácsok külön erre a célra történő megbízás alapján a városi tanácsok által adott hatás- és jogkörben működne. Elképzelhetőnek tartom a három város tanácsának végrehajtó bizottságát és a tanácsi bizottságok elnökeit megbízni azzal, hogy a legfontosabb tervezési, szervezési kérdésekben döntsenek, amely döntés a városi tanács külön-külön jóváhagyásával lenne érvényes. E testület operatív szerve lehetne pl. a városi tanács tisztségviselőiből alakult szűkebb testület, mely az anyagok előkészétesében, határozatok végrehajtásának szervezésében munkálkodna. E korántsem részletesen átgondolt, több irányból vizsgált fórum alkalmasnak látszik arra, hogy a térség távlati fejlesztési tervét együttcsen vitassa, alakítsa, az érdekeket kellően egyeztesse és ennek alapján a városi tanácsoknak olyan jóváhagyásra előkészített terveket adjon át, melyben már érvényre jutottak a városok esetleg különböző érdekei, vagy sajátosságai. Alkalmas lehetne e fórum arra is, hogy a városrégiót a megyei tanács és az országos ágazati szerveknél képviselje, illetve ebből az irányból jövő, vagy ebbe az irányba menő kezdeményezéseket, javaslatokat előkészítse, tárgyalja és egyeztesse. Az így kialakított, viszonylag nagy létszámú - mintegy 60 fős - testület évi egy-két alkalommal vagy szükség szerint ülésezne, míg az operatív döntéseket előkészítő és a végrehajtást szervező 485