Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Inokai János: Békés szerepköre a közép-békési centrumok koordinációjában

rivalizációt várostársainkkal, csak a közösen kialakított városfejlesztési lehetőségekből szeretnénk megfogalmazni azokat a sajátos helyzetünkből fakadó feladatokat, amelyek nem kisebbítik a másik két várost, de városunk fejlődését biztosítva kiegészítik Békéscsaba és Gyula funkcióit. Meglátásaink alapján az alábbi fejlesztési koncepciókat látjuk távlatilag megvalósíthatónak. A megye, illetve a két város élelmiszeriparának kiegészítéseként Békésen célszerű az édesipar fejlesztése. Megítélésem szerint ez ma megyezik a népgazdasági érdekkel. Alapját az OMSZK békési üzeme képezi, itt ma mézes süteményeket, omlós gyógycukorkát, nyalókát, kókusz csemegét, és limonádéporokat gyártanak. Nagy üzzemmé való fejlesztését a szakképzetlen női munkaerő elég nagy száma indokolja. Ma ennek fejlesztését az anyagi eszközök és a szűk profil gátolja. Elképzeléseink szerint mérsékelt ütemű fejlesztéseket kell végrehajtani a sportszergyártás, a mezőgazdasági gépgyártás, az építőipar és a konfekcióipar területén. Szinten kívánjuk tartani a kosárgyártást. Ez a fejlesztés kialakítaná, megformálná Békés jövőbeni ipari arculatát. Jelenleg a városban és környékén 5 termelőszövetkezet és egy állami gazdaság van. Elképzelésünk, melyet a célszerűség is diktál, az, hogy két termelőszövetkezet és egy állami gazdaság - mint gazdasági egység - legyen a 30202 ha földterületen. A három gazdasági egység termelési szerkezetét úgy kell kialakítani, hogy az megegyezzen a Közép-Békés területén már létrejött Agráripari Egyesülés célkitűzéseivel. Kenyérgabona-vetőmag, napraforgó, zöldség-, gyümölcstermelés, szarvasmarha- (tej hasznosítás), sertés-, juhtenyésztés, mint fő profilok alakulnának ki. A szállítás vonatkozásában országos szerveink egyre többet foglalkoznak a vízi szállítás lehetőségével és fejlesztésével. Ebben a koncepcióban megyénkben Békés jelentős szerepet vállalhatna a már meglévő kikötőjével és tárházával, illetve a lealapozott, de fel nem épült 200 vagonos tárolás lehetőségeivel. Mindenki előtt ismert, hogy ma is legalacsonyabb a vízi szállítás költsége, melynek kihasználását energia gondjaink is sürgetik. Békésen a Körösön már 1943. augusztus 13-án megnyílt a személy és teherhajó forgalom. Kiépült több mint egy millió pengő bekerülési összeggel a hajó-kikötő és hajó-forduló. Elkészült 7oo ezer pengő beruházással egy 200 vagonos gabonatároló. Ezek a felszabadulás után kihasználatlanul maradtak. Pedig már az akkori koncepció is a jövő évben megnyíló Duna-Majna-Rajna csatorna kiépítésére hivatkozva ismerte fel a vízi szállítás távlati terveit, a Közép-Békéstől egészen a tengerekig. A békési duzzasztó a Körösladányi Víztároló megépítése már lehetővé teszi a többszáz tonnás uszályok bejövetelét. 1943-ban a „Délibáb" nevű 200 személyes hajó személyforgalmat bonyolított le Békéstől Csongrádig. A személyforgalom helyett elképzelhető a jövőben séta- és üdülőhajók indítása. A víziszállítás jelentőségét mi sem mutatja jobban, hogy Békéscsaba városi testülete 1940 március 2-i közgyűlésén a Földművelődési Minisztériumtól kérte a Békéscsaba-Békés közötti Körös-csatorna hajózhatóvá tételét, hogy Békéscsaba is be tudjon kapcsolódni a víziszállításba. Akkor a gazdasági szakemberek úgy ítélték meg, hogy a 21 pengős búza árából 50 fillért lehet mázsánként megtakarítani a vízen történő szállítással. (Azóta a vasúti szállítás sem lett olcsóbb, a közúti szállítás pedig ennél is drágább.) Megítélésem szerint a vízi szállítás beindítása, megszervezése, mindhárom város egyetemes érdeke. Az utóbbi évtizedben Gyula város országos hírű gyógyfürdővé épült ki. Hírnevével ma hovatovább a gyógyítás szempontjából túlzsúfolttá vált. Közismert a gyógyításhoz szükséges nyugodt légkör, a nem nagy tömegű férőhelyek szükségesek. Ennek érdekében szükséges (egészségügyi helyzetünk is azt diktálja) a megyében több gyógyfürdőhely kialakítása. A békési fürdőt már 1943 januárjában gyógyfürdővé minősítették a Debreceni Orvostudományi Egyetem analizálása alapján, amely az alábbiak szerint hangzik. ,,A víz a megállapítás szerint különösképpen reumatikus, idült lobbok, zsugorodások, bőrbetegségek gyógyítására kiválóan alkalmas, 479