Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Inokai János: Békés szerepköre a közép-békési centrumok koordinációjában

különösképpen mint kádfürdő." A gyógyfürdő város címet Békés azért nem kapta meg, mert saját erőből akkor nem tudott szállodát és önálló orvosi ellátást biztosítani. Az OT'I egyébként tervbe vette egy gyógyszálló építését, amely azonban a háborús események miatt nem valósulhatott nle

g' A békési gyógyfürdő egyébként fénykorát az 1940-es évek végén élte. 1947-ben 33000 1948-ban 46300 1949-ben 67000 vendége volt, fele a megyéből és megyén kívülről kereste fel a békési fürdőt. Havonta átlag 600-800 társadalombiztosítási beutalt és 2-300 MÁV-bcteg kereste fel vidékről a fürdőt. Az 1949-es budapesti orvoskongresszus megállapítása szerint a békési gyógyfürdő a budapesti gyógyfürdők után a harmadik helyen állt. E tények az egyre emelkedő gyógyászati ellátás igényeken túl elgondolkoztatnak bennünket a meglévő lehetőségek továbbfejlesztését illetően. Társadalombiztosítási szervezetünknek szinte kínálják a lehetőséget. Eddig is kár volt kihasználatlanul hagyni a nagymértékű kincset és mint meglévő adottságot. A gyógyfürdő mellett a három város közül egyedül Békés rendelkezik természetes fürdőadottságokkal, hiszen közvetlen a város mellett folyik a hazánk egyik legkevésbé szennyezett folyója, a Kettős-Körös. A békési duzzasztó felépítésével a város melletti szakaszon egész nyáron egyenletes vízmennyiség biztosítható, kitűnő lehetőséget biztosít a fürdéshez és vízisporthoz egyaránt. A felszabadulás előtt e lehetőséget nemcsak a város lakossága, hanem a békéscsabaiak is jobban kihasználták a jelenleginél. Vasárnaponként 2-3000 ember jött Békéscsabáról a Kettős-Körösre fürdeni, horgászni, külön vonatokkal. A Kettős-Körös adta sport- és napi üdülési lehetőségek megteremtéséhez a vízpart rendezésére és a vendéglátóipari felkészülésre lenne szükség. Ezzel a Szanazugtól a Körös-hídig több tízezer fő strandolását, pihenését lehetne biztosítani munkaszüneti napokon. A Kettős-Körösnek a zsiliprendszer közé fogott szakaszán, a három város ifjúsága és sportolói részére (evezősöknek, kajak-kenusoknak) kitűnő adottságú versenypályát tudunk kialakítani. Békésen a kajak- és kenusport alapjait leraktuk. A sportegyesületeknek a csónakházak megépítésére területet biztosítani tudunk. A megye középső és déli részének egyetlen lehetőségként Kettős-Körösünk kínálkozik a vízisport megteremtésére. A Körös-hídtól nyugatra pedig horgászparadicsomot lehetne kiépíteni. A meglévő lehetőségekre épül állami, megyei és városi pénzforrásból - koordinációval - az ifjúsági vízi üdülőtábor, mely országos feladatokat fog ellátni. Az ifjúsági táborhoz kapcsolódóan lehetőség nyílik közületek és magánosok részére hétvégi üdülőtelkek, -házak vásárlására, építésére. A közművesítés a tábor felépítésével párhuzamosan biztosított lesz. Az ilyen arányú fejlesztés biztosítja a múltban már hagyományossá vált Körös-vidéki napok szabadtéri kulturális rendezvények felújítását, új tartalommal megtöltve. Ezeket a rendezvényeket össze lehet kapcsolni a tarhosi zenei napokkal, a kórustalálkozókkal, illetve a gyulai várszínházzal. E kulturális rendezvényeket összehangolva a három város nyári programjával országos hírű idegenforgalmi programot és látványosságot tudnak közösen teremteni. A természetbarátoknak kitűnő lehetőséget kínálnak az Alföldön szinte oázisként ható Békés környéki erdőségek, fás ligetek (Fáspuszta, Kárász-Bélmegyer). Békéscsabán (megyei) a színház adta lehetőséget a három város az eddiginél jobban kihasználhatná. Az együttműködés kínálja a lehetőséget, hogy a színház a három városra épüljön. A műsorokat úgy kellene kialakítani, szervezni, hogy az ne tájolással, hanem rendszeresen működjön mindegyik helyen. Ennek megfelelően alakítani a társulatot, a felszerelést, a díszletet. Ennek feltételei Gyulán már adva vannak, Békésen pedig előbb-utóbb olyan ifjúsági és művelődési házat kell építeni ahol színházi előadások is tarthatók. 480