Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Inokai János: Békés szerepköre a közép-békési centrumok koordinációjában

A békési ipar szerkezete, az üzemek telephelyi minősége, a munkások átlagkeresete, munkavé­delmi és szociális helyzete még messze elmarad más városokétól, ami a korábbi gyors - ellentmondá­soktól sem mentes - iparfejlesztés következménye. Ennek megváltoztatására irányuló törekvéseink egybeesnek a Politikai Bizottság 1973-as várospolitikai határozatainak végrehajtásával. A város szerepkörének megszilárdítása és kiterjesztése a középfokú intézmények fejlesztésével és a régiek bővítésével megtörtént az elmúlt tíz év során. Az új 1970-ben létesített SZTK rendelőintézet 11 munkahellyel 8 településre kiterjedően napi 60 órában mintegy 90 ezer beteget lát el évente. A Tüdőbeteg Gondozó Intézet 44 ezer, a Bőr- és Ncmibeteg Gondozó Intézet 15 ezer vizsgálatot végez évente. 1977-től Idegbeteg Gondozó Intézet kezdi el működését. A Szülőotthon és a Szociális Otthon tevékenysége szintén túlterjed a városi kereteken. Középfokú oktatási intézményünk a 425 éves Békési Szegedi Kis István Gimnázium és Szak­középiskola mintegy 500 tanulóval, melyből közel 200 szakközépiskolai diák. A kollégiumában lakó 152 tanuló, valamint a 62 vidékről bejáró diák bizonyítja jelentős vonzáskörzetét. Az ipari szakmunkásképző iskola a megye északi részére is kiterjedő vonzással közel félezer tanulóval mű­ködik. A Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet az egész megyére kiterjedően tevékenykedik a városban, ahol az itjúsági tagozat közel 200 tanulója diákotthoni elhelyezésben is részesül. Mun­kástovábbképző Központjában Tarhoson pedig évenként 800-1000 felnőtt mezőgazdasági dolgozó továbbképzéséről gondoskodnak. A városkörnyékre épül a 100 férőhelyes általános iskolai diák­otthon, valamint a volt járás egész területére hatókörrel épül az új kisegítő iskola és a hozzá tar­tozó 80 férőhelyes kollégium. Megyei beiskolázású a Békés-Tarhosi gyógypedagógiai intézet, melyben 250 főt tanítanak és gondoznak, az Alföld egyik legszebb parkjában. A közművelődési intézményeink közül a városi Művelődési Központ és Könyvtár a város lakossá­ga és a városkörnyéki községek intézményei számára nyújtanak szakmai és módszertani segítséget. Az urbanizáció kedvező szintjére mutat a könyvtár néhány adata is: 40 ezer kötetes könyvállo­mány, négy és fél ezer beírt olvasó és az évi 140 ezer kölcsönzött kötet. A gimnázium 20 ezer köte­tes könyvtára hatalmas művelődési-történeti anyagával kutatásra is alkalmas, jól kiegészítve a városi könyvtár anyagát. Könyvtárunk rendezi a szakmunkástanulók nyári olvasótáborát is, ahol a megye szakmunkástanulói vesznek részt. Nagy hagyományai vannak a zenei életnek is. A békés-tarhosi ének és zeneiskola hagyományait folytatja a rendszeres megrendezésre kerülő - megyei programba illesztett - Békés-Tarhosi Zenei Napok eseménysorozata, melynek kiváló helyéül szolgál hazánk legjobb akusztikájú vidéki hang­versenyterme Tarhoson. A békési állami zeneiskola tanárai kiemelkedő zenepedagógiai tevékeny­sége mellett (260 tanuló) pedig gyermekhangversenyekkel, zenekarokkal és énekkarokkal gazdagít­ják közművelődési programjukat. Városunkban évek óta eredményesen működik az alkotók klubja. A képzőművészeti és filmes szekcióra építve szervezzük nyaranként - igen sikeresen - a nyári alkotótábort, melyeknek külföldi résztvevői is vannak. Városunknak adományozott alkotásaikból alapozzuk meg a városi galériát is. A Körösmenti Kulturális Hetek hagyományos eseménysorozata (augusztus 20-tól október 6-ig) Békés és város környéki településein túl kiterjed Mczőberényre is. Az elmúlt évi 22 rendezvénynek pl. 10 000 látogatója volt. Múzeumunk állandó és időszaki kiállításainak (8-12) látogatási száma évenként jóval megha­ladja a 10 000 főt. A mozi látogatóinak száma évi 150 000 fő, művelődési központunk 100 rendez­vényén 33 800-an vettek részt, az ismeretterjesztő előadásait pedig 8000 fő hallgatta meg. A mű­kedvelő művészeti csoportok száma 19, melynek 400 tagja van. A város ellátási szerepköre a kereskedelem területén fejlődött a legdinamikusabban: 1971-hez viszonyítva 1980-ra a kiskereskedelmi boltok alapterülete megduplázódik, és mintegy 12 ezer négyzetméter lesz. Ebben egyre nagyobb arányban jelentkeznek a vonzáskörzet igényeit is kielé­gítő szakboltok. A kiskereskedelem évi forgalma meghaladja a 400 milliót. Szolgáltatási feladatokat 11 egység lát el, ebből legjelentősebb a vonzáskörzet ellátása szempont­476

Next

/
Thumbnails
Contents