Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Inokai János: Békés szerepköre a közép-békési centrumok koordinációjában

jából a GELKA-szcrvíz létesítése a IV. ötéves terv időszakában, valamint a Patyolat vegytisztító szalon megépítése az V. ötéves terv hátralévő éveiben. Békés várossá formálásában a közművesítés jelentette a rubikont. Az 1960-ban megalakult Vízmű Társulat 90 km hosszúságú vízvezeték megépítésével a nagyterűiden fekvő település minden lakóházát bekapcsolhatóvá tette a központi vízműbe. Ma a lakások 46%-ában van vezetékes ivóvíz és fürdőszoba. A fontosabb intézmények, üzemek és a lakások 15%-a a szennyvízhálózatba be lettek kapcsolva. 1977-ben megjelent a gáz- és a következő években a központi lakóépületek és intézmények bekapcsolása megtörténik. A városcentrum kiépülése az OTP-társasházak telepítésével, majd később az állami lakások számának növekedésével meggyorsult. Az elmúlt 10 évben mintegy 700 lakás épült meg a központban többszintes megoldással. Évente átlagosan 250 új lakás épült és ezzel a lakásállomány 1977-ben megközelíti a nyolcezret. Ennek egyharmadát a belvizes építkezési akció során felújították vagy újjáépítették. Az új lakások mintegy felének a központi részen való megépítésével - a belső utaknak csak mérsékelt ütemű burkolásán túl is - a burkolt úttal való ellátás aránya meghaladja a 40%-ot. Békés jelentős közlekedési központtá vált a közúti forgalom szerepének növekedésével. Az a hátrány, hogy a vasúti főközlekedési vonal elkerülte, fokozatosan mérséklődött. A Szegcd-Dcbreccn közötti fő közlekedési út mellett igen élénk forgalom alakult ki. Naponta 800-1000 fő érkezik a városba és 1600-1700 fő utazik a városból. Az autóbuszpályaudvar megépítésével a Békés és Békéscsaba, valamint a város és a vonzáskörzete közötti forgalom kulturáltsága nagymértékben emelkedett. További feladat a városi és a környező községek közötti utak korszerűsítése és a városon belüli gyűjtőutak burkolásának meggyorsítása. 1977-ben elkészült az új - korszerű városépítési szempontoknak is megfelelő - városrendezési terv, amely Békés város fejlődésében éppen azokat a tendenciákat erősíti, amelyek eddig sok esetlegességgel érvényesültek: megőrizni az új városkép kialakításánál a kedvező tájadottságokat, a kedvező környezeti tényezőket, a zöldterületek szerepét az emeletes épületek között is, a levegő és a vizek tisztaságát, amely nélkül a város nem felelhet meg igazán lakótelepi, művelődési, pihenési, üdülési funkciójának. Ebbe a szerepkörbe illik bele a Dánfoki hétvégi üdülőtelep és ifjúsági tábor létesítése a Kettős-Körös partján a duzzasztó mellett, ahol sokirányú sportolási lehetőség kínálkozik a jövő nemzedék számára. A városi feltételek megteremtését segítette, hogy a település 1969 óta nagyközségi státuszt kapott és ettől kezdve a városokét megközelítő hatósági-igazgatási jogköröket gyakorolt. Az állami támogatás fokozatos növekedése, a lakosság városszeretete és aktivitásán túl az igazgatási funkció gyakorlása is elősegítette, a céltudatos városfejlesztő munka kibontakozását. A várossá válást, valamint szerepkörét ezekkel - nem a teljesség felsorolásával - kívántam bemutatni. Ezeket a felsorolásokat dr. Tóth József tanulmányában vázolt városi szerepkör bizonyítékaként használtam. A tanulmány egyes fejezeteknél a közép-békési városrégiót használja fogalomként, ugyanakkor több alkalommal a három város szerepkörét tárgyalja. Úgy érzem, hogy érdemes vitába szállni a város régió-tagjainak hierarchia szintjére vonatkozó megállapítással. Egyetértve Békéscsaba, Gyula társközponti szerepével, a Békés, Mezőberény, Sarkad azonos szerepe - tényekkel bizonyíthatóan - nem teljesen egyenértékű. Bizonyos ellentmondást e kérdésben a tanulmány készítője is érzett, amit azzal jelez, hogy a három város hierarchia-szintje „eltekintve Békés javára kétség kívülmutatkozó valamelyes előnytől - lényegileg azonos." Eltekintve Békés város történelmi múltjától a mai népességtömörülés tekintetében közel kétszerese Sarkadnak és Mezőberénynek, sőt ha a város környéki négy települést is ide számítjuk - ami történelmileg jogos és indokolt, harmincezres nagyságrendű lélekszámot kapunk, ami megközelíti Gyula város (Gyulavárival együtt) népességét. 477