Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Köteles Lajos: A kommunisták és a baloldaliak harca a demokratikus kultúráért Békés megyében 1944-1945-ben

gyományai, a párttagság összetételének alakulása, a többi pártok kulturális tevékenysége, a párthoz kapcsolódó tömegszervezetek tevékenysége, stb. A meglehetősen hiányos adatok is tükrözik, hogy a felszabadulást követően a párt alapszervezeteinek nagy részében igen hamar felismerték a kulturális tevékenység fontosságát és jelentőségét a párttagság ideológiai nevelésében és a pártonkívüliek felvilágosításában, megnyerésében. A párt dobozi szervezete pl. már 1944 novemberében „a mai kornak megfelelő, ún. propaganda színdarabot, vagy ha az nincs, propaganda filmet" kér a békéscsabai pártszervezettől.

1

9 Már 1944-ben létrejött a párt első kultúresoportja; Orosházán a Táncsics Mihály kultúresoport és másutt is (Békéscsabán, Gyulán) megkezdődött a párt fúvószenekarának és dalárdájának szervezése.

20 Általában jellemző az akkor leghatékonyabb propaganda eszköz, a film fontosságának felismerése és a filmvetítések szervezésére irányuló törekvés. Ebben kezdetben különösen jelentős támogatást kaptak az itt állomásozó szovjet csapatoktól. így került sor pl. Orosházán már október 15-én három szovjet film (Harc Ukrajnáért, Lermontov élete, Sztálingrád) bemutatására.

2

1 A későbbiek során a párt elsősorban saját erejéből szervezte meg a filmellátást, helyenként (pl. Szeghalmon) filmügyeket intéző bizottság létrehozásával.

2

2 A filmcllátás szervezettségének és zavartalanságának biztosítása érdekében a párt szeghalmi szervezete javasolta, hogy Szeghalom, Vésztő, Békés, Mezőberény és Köröstarcsa közösen szervezze meg a filmellátást.

2

3 A pártszervezetek határozott fellépése nyomán 1945 tavaszára a megye 24 működő mozijából 8 a kommunista pártszervezetek és egy a MADISZ kezelésében volt, míg a többi pártok közül csak az SZDP békéscsabai szervezetének sikerült egy mozi kezelési jogát megszerezni.

2

4 Bár a megfelelő filmek beszerzése hosszú ideig gondot okozott, mégis fontosnak tartjuk, hogy a megye három legjelentősebb településében és másutt is lehetővé vált a szovjet filmek és a többi demokratikus szellemű alkotás bemutatása és propagandája. Annak ellenére, hogy az első hónapokban bemutatott filmek (Egy nap az új világban, a 217-es deportált, Kapituláció, Este hatkor háború után) nyíltan propagandisztikus jellegűek és emiatt meglehetősen vegyes fogadtatásban részesültek, újfajta szemléletmódjuk és információs tartalmuk mégis szerepet játszott a tömegek tudatának alakításában.

2

5 A filmügyekhez hasonló határozottság tapasztalható a pártszervezetek részéről a másik, talán még jelentősebb tudatformáló eszköz, a sajtó területén is. A párt vezetői felismerték, hogy ,,a dinamikusan előretörő tömegek politikai irányítást várnak, » ezt most - amikor minden város egy-egy különálló kis sziget - csak a helyi sajtó töltheti be."

2

6 A megyében 1944-45-ben megjelent napilapok és folyóiratok mintegy felét a párt helyi szervezetei adták ki.

2

7 Különösen fontos szerepet szánt a párt a nagyobb részben baloldali érzelmű szlovák lakosság megnyerésében egy időszaki, pártellenőrzés alatt álló szlovák nyelvű lap megjelentetésének, amelynek érdekében a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz fordult.

2

8 A „Slobodny Hlas" címen Tótkomlóson rövidebb ideig megjelent hetilap szerkesztője Adamecz Ernő tanár lett. A legjelentősebb - eleinte pártközi együttműködéssel megjelentetett - lapokban kezdettől fogva jelentős számban találunk a művelődés és a kultúra problémáival foglalkozó cikkeket. A szerkesztők (Alföld- Simonyi Imre; Viharsarok - Cseres Tibor; Orosházi Hírek - „Roxi" Ránki József) demokratikus kultúra iránti elkötelezettsége is elősegítette az irodalmi és művészeti rovatok kialakítását. A „Szarvasi Újság" című hetilap (melyet 1945 végétől a párt helyi szervezete adott ki) irodalmi rovata pl. ismeretterjesztő sorozatot kezdett az általa legfontosabbnak tartott haladó írók költők munkásságáról. A sorozatban Veres Péter, József Attila, Darvas József, Nagy István, Tolsztoj és Gorkij ismertetésére került sor.

2

9 Hasonló célt szolgált az Orosházi Hírekben megindított „Irodalmi Notesz" rovat is.

3

0 Sok esetben más rovatokban (pl. a Viharsarokban a „Körös-Körül" és a „Tükör") is sor került a reakció kulturális tevékenységének bírálatára, amit azok hasonló eszközökkel viszonoztak. A tehetséges helyi munkás és paraszt írók-költők felfedezése és ismertetése is szerves részét képezte a párt demokratikus kultúráért vívott harcának. A Magyar Kommunista Párt békéscsabai rádiója jelentős hatású új eszköze volt a párt propaganda és kulturális munkájának.

3

1 459