Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Köteles Lajos: A kommunisták és a baloldaliak harca a demokratikus kultúráért Békés megyében 1944-1945-ben

1945 tavaszától-nyarától az értelmiség vált a párt ideológiai-propaganda és kulturális tevékenységének egyik fő célpontjává. Ennek alapvető oka, hogy ebben a túlnyomóan paraszti népességű megyében a viszonylag nem nagy számú értelmiség is fontos szerepet játszott a társadalmi-politikai változásokban, különösen a tömegek befolyásolásában. Az értelmiség többsége mindaddig helyeselte a demokratikus változásokat, amíg azok nem haladták meg a polgári demokrácia kereteit.

3

2 A kommunista párt növekvő ereje, dinamikus tevékenysége és egyes helyi szervezeteinek esetenkénti diktatórikus fellépései azonban a proletárdiktatúra „rémét" vetítették eléjük, ezért még a baloldallal szimpatizáló csoportjaik is passzívabbá váltak, más rétegeik pedig a kommunistaellenes pártok felé orientálódtak. Az értelmiségi probléma előterébe kerülése végeredményben tehát a proletárdiktatúra problémájának a sajátos politikai viszonyok következtében az országosnál korábban történt előtérbe kerülésével kapcsolatos. Az értelmiség egy részének a korábbi hónapokhoz képest passzívabb magatartása a kulturális életben is jelentkezett. Orosházán pl. már 1945 júliusában észrevették, hogy „az értelmiség egy része távol marad a kulturális újjáépítésből és távol tartja a középiskolák tanulóit is, pedig az első évben azok adták a közönség zömét."

3

3 Az értelmiség politikai átcsoportosulásának és a párttól való eltávolodás megakadályozásának érdekében a párt legjelentősebb helyi szervezeti nagyszabású politikai- ideológiai felvilágosító munkába kezdtek. Tótkomlóson a helyi pártszervezet kezdeményezésére már 1945 áprilisában politikai átképző tanfolyamot szerveztek a pedagógusok részére.

3

4 Ezt követte 1945 szeptemberében a többi demokratikus pártokkal és a Pedagógusok Szabad Szakszervezetével közösen szervezett három napos gyulai, járási-városi átképző tanfolyam, amelynek mottója: „a demokráciához az iskolán keresztül vezet az út".

3

5 Az előadások átfogták a művelődés és a politika valamennyi aktuális problémáját, hiszen a tanításhoz szorosan kapcsolódó előadások (pl. A történettanítás szelleme, Eszmények a múltban és ma, A világnézet) mellett az Egyház és a népművelés, a népművelés módszere, a szocializmus, az ország újjáépítése, a demokrácia és az ifjúság, a szocializmus és a demokrácia problémáit is megvitatták.

36 A problémák őszinte megvitatása nyomán az ilyen jellegű ankétok valóban hatékonnyá és népszerűvé váltak az értelmiség körében. Érdeklődésük lehetővé tette olyan előadássorozatok rendezését, amelyek átfogó képet nyújtottak a Magyar Kommunista Párt politikájáról. A párt Gyulán szervezett nyilvános Politikai Akadémiájának programja pl. az alábbi előadásokat tartalmazta: 1. Dr. Kádár Iván: Polgári, népi és proletárdemokrácia 2. Keresztes Mihály: A földreform politikai és társadalmi kihatásai 3. Dr. Marik Dénes: Szövetkezet és kolhoz 4. Dr. Hraskó Gyula: Irodalom és demokrácia 5. Dr. Blanár László: Értelmiség és demokrácia 6. Dukász Imre: Vallás és a Magyar Kommunista Párt 7. Dr. Blanár László: A nemzetiségi kérdés marxista megvilágításban 8. Dr. Blanár László: A zsidókérdés Magyaroroszágon

3

7 A felsorolás híven tükrözi, hogy a párt helyi szervezete - igen helyesen - arra törekedett, hogy előadóként nyerje meg a város valamennyi tekintélyes, közismerten baloldali érzelmű személyiségét, függetlenül azok pártbeli hovatartozásától. Ugyanakkor azt is bizonyítja, hogy az értelmiség legjelentősebb személyiségei között is sokan voltak, akik - ha nem is értettek mindenben egyet a Magyar Kommunista Párt célkitűzéseivel - elfogadták a népi demokratikus fejlődés perspektíváját. Ennek felismerése nyomán a párt helyi szervezeteinek több helyen is sikerült megteremtenie azokat a lehetőségeket, amelyek biztosították az értelmiség ingadozó részének a kommunista értelmiségiek által történő megnyerését vagy befolyásolását. Gyulán pl. éppen a Politikai Akadémia keretében kialakult együttműködés volt az alapja a haladó értelmiséget tömörítő Fórum Club létrehozásának.

3

8 A Club tevékenységének és jelentőségének felmérése külön tanulmányt érdemelne. 460