Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)
1977 / 4. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Köteles Lajos: A kommunisták és a baloldaliak harca a demokratikus kultúráért Békés megyében 1944-1945-ben
A felszabadulást követően végbement politikai és gazdasági-társadalmi változások nem hagyták változatlanul az állam kulturális tevékenységét sem. A hatalom koalíciós, kompromisszumos jellege azonban lehetetlenné tette egy hosszabb időszakra szóló, szilárd kulturális elképzelés kialakítását és az aktuális politikától távolabb álló területekre szorította, a különböző kezdeményezések koordinálására szűkítette le a kulturális kormányzat cselekvési lehetőségeit. Az állami szervezet tevékenységének alapját a Magyar Függetlenségi Frontnak az Ideiglenes Nemzetgyűlés által is elfogadott programja alkotta, amely valamennyi párt által elfogadott pontokkal egészült ki. Az így kialakított demokratikus szellemű program központjába az „emberség-magyarság-kultúra" gondolata került. 1 1 Ennek az általános programnak a megvalósítása a kulturális kormányzatban szükségszerűen a demokrácia polgári értelmezésével és az osztálybéke gondolatával járt együtt 1 2. Az egységes magyar művelődési rendszer nemzeti alapon történő megteremtésére irányuló törekvések - bár törvényszerűen kudarcra voltak ítélve - mégsem voltak anakronisztikusak, hiszen ebben az átmeneti időszakban az egyetlen lehetőséget jelentették az osztályharctól széttagolt magyar társadalom kulturális életének demokratikus szellemű megújítására. Az állami népművelés (az ún. szabadművelődés) ellentmondásai természetesen Békés megye szabadművelődését is jellemezték. A megye sajátos politikai viszonyai (a baloldali erők túlsúlya és a nyílt politikai reakció hiánya miatt a megye politikai fejlődése mintegy megelőzte az országos fejlődést!) azt eredményezték, hogy a szabadművelődés népi demokratikus irányba történő fejlődésének üteme is gyorsabb volt az országos fejlődési ütemnél. Már 1946-ban világossá vált, hogy a társadalom kulturális tevékenységébe a szabadművelődés a régi keretekkel nem tud bekapcsolódni, ezért már 1946 végén megkezdődött a társadalmi szervezetek kulturális tevékenységével szoros kapcsolatban álló, majd arra épülő szabadművelődési rendszer kiépítése. 1 3 A politikai és gazdasági- társadalmi változások nyomán a kulturális életben végbement változások közül csak azokat a legfontosabb változásokat ismertettük, amelyeket bizonyos fokig a kulturális fejlődés objektív tényezőiként kell számba vennünk. A változások végső eredője a demokratikus politikai és tömegszervezetek kulturális tevékenysége, a kulturális téren is jelentkező ncpi öntevékenység és az állami kultúrpolitika közeledésének tendenciája alapján új típusú kulturális fejlődés lehetőségeinek kialakulása felé mutat. A Magyar Kommunista Párt megyei szervezeteinek harca a demokaratikus kultúráért A Magyar Kommunista Párt világosan látta, hogy „Magyarország újjászületése a magyar kultúra újjászületése nélkül elképzelhetetlen." 1 4 „Kultúra nincs szabadság nélkül, de szabadság sem lehetséges kultúra nélkül." 1 5 Kulturális politikája kialakulásakor a párt a kulturális forradalom Lenin által kidolgozott elméletének alapján állt és abból indult ki, hogy forradalmi úton kell kivívni a szocializmus megteremtéséhez szükséges kulturális színvonal előfeltételeit. 1 6 Ebből következett, hogy a párt kulturális politikáját a hatalomért vívott harc szempontjainak rendelte alá és arra törekedett, hogy kulturális politikája támogassa az osztályharc fő területén, a politika szférájában folyó küzdelmekben. Ebben a kérdésben azonos volt a párt itthoni vezetésének és az emigrációból hazatérő vezetőknek az álláspontja. 1 7 A vártnál súlyosabb politikai küzdelmek miatt azonban az alighogy tömegpárttá szerveződött pártnak hosszú ideig nem maradt elegendő ereje az alapelvből kiinduló átfogó kulturális koncepció és az abból következő aktív kulturális politika kidolgozására. 1 8 Ennek nyomán - bár a párt a kulturális életben is a népi demokratikus jellegű kibontakozásért küzdő erők legaktívabb résztvevője volt - a kulturális forradalom kibontakoztatását csak kisebb mértékben tudta felhasználni a hatalom megszerzéséért folyó harcban, mintsem ezt lehetett volna. Átfogó koncepció hiányában az első években a párt jelentősebb helyi szervezetei általában az alapelvnek megfelelő, de elsősorban a helyi viszonyokhói következő önálló kulturális elképzeléseket alakítottak ki. Ezeket az elképzeléseket befolyásolta az adott település jellege, az egyes társadalmi rétegek szociális és műveltségi viszonyai, kulturális tradíciói, a munkásmozgalom kulturális ha458
