Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)
1977 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Krupa András: Újabb adatok az újkígyósi kalendáris szokásokhoz
gason, s e nap estéjén néhány helyen ugyancsak befelé seperték a szemetet, nem vitték ki, nehogy kivigyék a szerencséjüket. Egyes adatközlők szerint már ekkor egész nap disznóhúst ajánlatos enni, mert a disznó betúrja a szerencsét, s nem szabad tyúkot fogyasztani, mert az kikaparja. Mások és Bálint Sándor is 3 0 az újév napjára teszik. Újkígyósi adatközlőink felhívták arra is a figyelmet, hogy vannak, akik fordítva tartják: a csirke bekaparja, a disznó pedig kitúrja a szerencsét. Valószínű, hogy ez a hiedelem elfelcjtődésből fakadó zavar eredménye. Az újév (január i.) napján Újkígyóson is lencsét főztek, mert szaporítja a pénzt. Nagyon korán keltek, hogy egész évben frissek és ügyesek legyenek. Az általánosan ismert újévi hiedelmek közül - melyek szerint az év első napján cselekedettek az egész évre vonatkoznak tiltották a varrást, mert ha varrnak e napon, az új esztendő során minden nap ezt kell tenniük. A Vízkereszt (január 6.) napján a pap megszentelte a házakat; azokhoz ment, akik kérték, s ráírta az ajtóra: G M B, azaz: Gáspár, Menyhért, Boldizsár, a napkeleti bölcsek nevét. Az így megszentelt háznál egy-egy szál barkaágat is hagyott. Vince (január 22.) napjához már tavaszváró, termésjósló időjárási regula kapcsolódik. Az új kígyósiak szerinte napon meg szokott csordulni az eresz. Ismerik a verses mondást is: Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince. 3 1 Pál (január 25.) napjára mondják, hogy pálforduló. Régen tulajdonképpen télfordulónak is tekintették: azt jelentette, hogy c nap megszabja az időjárás változását. Ha sütött a nap, hidegebb idő jött, ha borult volt, jobb időt vártak. A Gyertyaszentelőhöz (február 2.) ugyancsak termésjósló regulákat fűznek. Ezek szerint amilyen jégcsap van az ereszen c napon, olyan nagy cső kukorica terem majd. S ha fényes volt a nappal, azt mondták: Vegyük elő az izéket, mert még rossz idő lesz. Balázs (február 3.) napján a katolikus liturgikus eljárás összefonódik a néphittel. Az újkígyósiak a templomban azért áldatták meg magukat a pappal - aki kétágú égő gyertyát tartott mindegyik, az áldozati rácsnál térdeplő hivő álla alá -, hogy ne fájjon a torkuk. Mátyás (február 24.) a Páléhoz hasonlóan jelezte az időjárás változását: Ha Mátyás nem talál, csinál. A jégtörő vagy -csináló jeles nap reguláját Békés megyében napjainkban általánosan idézik, és ismeretes a nemzetiségek nyelvén is. A jarsatig Új kígyóson a nagyböjt előtti három napra (farsangvasárnap, j arsanghétjű, jarsangkedd vagy húshagyó kedd) korlátozódott, e napokhoz kapcsolódik aktív népi hagyomány. Ünnepnek tekintették. Összejöttek a rokonok, nagy lakmározást csaptak, sonkát, kolbászt, tojást ettek, és italoztak. A húshagyó keddjén éjfélig bált tartottak. Azért csak éjfélig, mert utána már hamvazószerda volt, a legszigorúbb böjt ideje. A régi farsangi tradíciók közül kettőnek az emléke maradt fenn. Mind a kettő szegedi eredetű lehet: a tuskóhúzás és a lányok bekormozása. A tuskóhúzásnak két újkígyósi változatát gyűjtöttük. A régebbi szerint amikor vége volt a bálnak, éjfélkor, lányok és legények dalolva húzták végig az utcán, mindaddig, amíg a lányok haza nem értek, utána a legények visszafordultak. E szokásban lényegében nincs már meg a tuskóhúzásnak a férjhez nem ment lányokat csúfoló, megszégyenítő tartalma, hiszen valójában a kétnemű fiatalok közös dalos szórakozásává szelídült. Bár előfordult, hogy a férjhez nem ment lányoknak - csúfolva őket - odakiáltottak a legények: Húzzad a tuskót, mert kimaradtál afarsangbul! S a legények annál a háznál, ahol valamelyik lányt meg akartak 439
