Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szakács Kálmán: Az 1905-1907-es mezőgazdasági bérharcok gazdasági mérlege

Cselédbér pénz- és illetmény-aránya Vidék Év Évi pénzbér koronában Konvenció értéke, koronában A bér abszolút összege 1. Duna bal part 1904. 99 312 411 1913226 400 626 2. Duna jobb part 1904. 85 388 473 I9I3185 465 650 3. Duna-Tisza köze 1904. 145 401 546 I9I3217 476 693 4. Tisza jobb part 1904. 92 372 464 I9I3159 413 572 5. Tisza bal part 1904. 103 393 496 I9I3163 410 573 6. Tisza-Maros szöge 1904. 112 418 530 I9I3211 465 676 7. Királyhágón túli vármegyék 1904. 139 254 363 1913. 237 259 496 részesbért, vagy a napszámbért. A bérezésnek ez a maradi módja nemcsak visszaélésekre adott alkalmat (silány, olcsó, rossz minőségű nyersanyagot szolgáltattak ki), a házi kosztolás a régi „patriarchális" viszonyt igyekezett fenntartani, azt a gazda-szolga viszonyt, amely a munkással közvetlen formában is érzékeltette, hogy munkaadójának alá van rendelve - „ha házamnál eszel, fogadj szót" - és erkölcsileg gátolta a munkást abban, hogy szükség esetén a gazdájával szemben mint bérmunkás gazdasági követelésekkel, emberi önérzetének megsértése esetén pedig emberi méltóságának védelmében határozottabban és bátrabban fellépjen. A munkásmozgalom követelése is szerepet játszott abban, hogy a szesszel történő fizetést megtiltották, s törvény mondta ki, hogy természetbeni bér fizetés esetén a munkaadó csak jó minőségű terménnyel fizethet.

2

3 Mivel a jó minőség fogalmát a törvény nem határozta meg (visszaélést kizáróan nem is lehetett meghatározni), a gazdasági munkások naturálbérének minősége továbbra is a munkaadó vagy megbízottja emberségétől vagy kénye-kedvétől, kapzsiságától függött. Mint említettük, a bér- és munkaviszonyok és munkafeltételek némi javulásának okát nem lehet kizárólag a szervezett munkásmozgalom jelentkezésével és megerősödésével magyarázni - bár annak rendkívül nagy szerepét a változások kikényszerítésében elsődlegesnek tartjuk - mint ahogy a kivándorlás hatását és az ennek következtében számos területen és vidéken jelentkező munkáskereslet szerepét is igen nagyra értékeljük. Mégis azt kell mondani, hogy ebben az időben mezőgazdasági munkáshiányról csak viszonylagosan lehet beszélni, mivel az ország egyes területein és vidékein jelentkező mezőgazdasági munkáshiány mellett a korabeli Magyarország számos vidékén tetemes munkaerő-felesleg volt. Az a sajátos kettősség, hogy egyes vidékeken munkaerőhiány volt, másutt viszont nagy munkaerőkínálat mellett nem volt kereslet, a magyar mezőgazdasági munkaerő-gazdálkodás korszerűtlenségével és minden tervszerűséget nélkülöző jellegével volt összefüggésben. Az előzőkben 430