Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)
1977 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szakács Kálmán: Az 1905-1907-es mezőgazdasági bérharcok gazdasági mérlege
Az egyes munkanemeknél a bérnövekedés aránya között lényeges eltérések nem voltak. A mezőgazdasági napszámbérek a hivatalos statisztika szerint 1904-1908 között 47%-kal, az aratási napszám 42%-kal, a cséplési napszám ugyancsak 42%-kal, a takarmánykaszálás napszámdíja 40%-kal emelkedett. Mindennek eredményeként növekedett a mezőgazdasági munkásság (nem számítva ide a mezőgazdasági cselédeket és kubikusokat) évi keresete. A különféle mezőgazdasági munkával foglalkozó férfi mezőgazdasági napszámos-munkás keresete 1904-1908 között az előző oldal alsó táblázata szerint alakult az ország egyes vidékein. 1 6 A Tisza jobbpart mezőgazdasági munkásmozgalom szempontjából viszonylag periférikus területnek meglepően magas, 66,8%-os átlagkereset emelkedése többszöri áttételen keresztüljött létre. A mezőgazdasági munkásmozgalom fellendülésének első évében, 1906-ban az átlagbér-növekedés csak 26%-os volt, 1908-ra azonban elérte a 66,8%-ot. E viszonylag magas növekedés oka a kivándorlás, az ország középső területére történő munkaerő-vándorlás, melynek következtében ezeken a helyeken is relatív munkaerőhiány keletkezett; így a munkáskereslet s vele együtt a bérek növekedtek, amit elősegített az 1906-os jó termés, a mezőgazdasági munkák torlódása. Jóval kisebb arányban növekedett viszont a kubikusmunkások keresete. Csak a kubikusság hagyományos gócaiban, a Tisza bal partján és a Tisza-Maros szögben - ott, ahol a kubikusmunka szakmává különült - múlta felül a béremelkedés a férfi mezőgazdasági munkások bérének arányát. Az összkereset növekedése nemcsak a bérek emelkedéséből adódott: 1906-1908 között éppen a nagytömegű kivándorlás, a jó termés s részben a munkaigényes kultúrák térhódításának hatására növekedett a mezőgazdasági munkások - napszámosok - munkában eltöltött A kubikus átlagbérek alakulása 1 7 Vidék Év Évi átlag koronában A növekedés (4 év) koronában j %-ban 1. Duna bal part 1904. 381 1. Duna bal part 1908. 451 70 l8 2. Duna jobb part 1904. 408 j Q 12 1908. 456 4° 12 3. Duna—Tisza köze 1904. 463 1908. 587 124 27 4. Tisza jobb part 1904. 390 183 4. Tisza jobb part 1908. 573 183 47 5. Tisza bal part 1904. 368 60 5. Tisza bal part 1908. 589 221 60 6. Tisza—Maros szöge 1904. 398 38 6. Tisza—Maros szöge 1908. 551 153 38 7. Királyhágón túli megyék 1904. 316 1908. 387 71 22 Országos átlag 1904. 388 Országos átlag 1908. 512 124 32 426
