Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)
1977 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szakács Kálmán: Az 1905-1907-es mezőgazdasági bérharcok gazdasági mérlege
napjainak száma: nagyobb mértékben a gyermekeké, kisebb arányban a nőké, legkevésbé a férfi munkásoké. Ez arra mutat, hogy a nagybirtokos osztály a bérek emelkedésével megnövekedett termelési költséget a munkapiac reá nézve hátrányos hatását az olcsóbb gyermek és női munka alkalmazásával igyekezett ellensúlyozni; ez viszont azt jelentette, hogy a mezőgazdasági munkások átlagkeresete csökkent, mivel a női és gyermek munkabér a férfi munkadíjánál lényegesen alacsonyabb volt. A napszámosok munkában eltöltött napjainak száma (átlag): 1 8 Év Férfi Nő Gyermek 1906. 215 164 120 1908. 225 187 152 1910. 222 188 152 A napszámos munkások béréhez viszonyítva - a Duna bal partját, az erdélyi vármegyéket és a Duna-Tisza közét leszámítva - hosszabb időre szegődött napszámosok - havi sommások bére jóval kisebb arányban emelkedett. E körülmény arra is felhívja a figyelmet, hogy a béremelkedés a nagybirtokon volt a legkisebb, főleg ott, ahol idegen munkásokkal dolgoztattak, hiszen a sommás, tipikusan nagybirtokon foglalkoztatott, rendszerint távoli vidékről szegődött munkástípus, míg a napszámos helyi lakos, s a nagybirtok mellett a parasztgazdaságban és egyéb alkalmi munkáknál is foglalkoztatva volt. Mind a parasztgazdaságokban, mind az alkalmi munkáknál a bérek jóval magasabbak voltak, mint az uradalmi napszám. Emellett a sommás-napszámos gazdaságilag jobban ki volt szolgáltatva az uradalomnak, ami bérezésében is meglátszott, hiszen a napi 1-1,5 koronás nyári napszám rendkívül alacsony bér volt. Hosszabb időre szerződtetett férfi havi sommások bére nyári hónapokban - koronában, konvenció és élelem nélkül 1 9 Vidék Év Havi bér koronában A növekedés mértéke koronában 1 %-ban 1. Duna bal part 1904. 38,7 1908. 54,2 15,5 40 2. Duna jobb part 1904. 441908. 55,7 n,7 27 3. Duna-Tisza köze 1904. 48,6 1908. 63,5 14,9 31 4. Tisza jobb part 1904. 49,5 12,6 4. Tisza jobb part 1908. 62,1 12,6 25 5. Tisza bal part 1904. 44,8 1908. 53,8 920 6. Tisza-Maros szöge 1904. 4516 6. Tisza-Maros szöge 1908. 527~ 16 7. Királyhágón túli vármegyék 1904. 35,3 1908. 47,7 12,4 35 Országos átlag 1904. 4426 1908. 55,5 u,5 26 427
