Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szakács Kálmán: Az 1905-1907-es mezőgazdasági bérharcok gazdasági mérlege

Még szembetűnőbb a béremelkedés az aratási napszámnál, itt azonban a bérmozgalom és a szervezettség összefüggése mellett igen nagy szerepe van a sürgősségnek, mivel az aratási munka nem tűr halasztást. 1904-hez viszonyítva az aratási napszámbérek 1908-ig az alábbiak szerint alakultak: Tájegység Növekedés K-ban Növekedés %-ban 1. Duna bal part 0,81 37 2. Duna jobb part 1,03 40 3. Duna—Tisza köze 1.37 42 4. Tisza jobb part 1,17 51 5. Tisza bal part I.I4 53 6. Tisza—Maros szöge 0,87 31 7. Királyhágón túli területek 0,71 46

1

S A legnagyobb százalékban az északkeleti megyékben - Kárpátalján (Tisza jobb part) és a Tiszántúlon (Tisza bal part) - a Duna-Tisza közén és a Dunántúlon (Duna jobb part) emelkedtek az aratási napszámbérek, vagyis az északkeleti megyéket leszámítva azokon a területeken, ahol jelentősebb bérmozgalmak voltak. Egyedül - a bérmozgalmak ellenére - a Tisza-Maros szögben mutatkozik stagnálás, aminek okát abban látjuk, hogy ezen a területen eleve jobbak voltak az aratási feltételek, így a bérnövekedés aránya kisebb volt. A bérek alakulásánál nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a bérmozgalmak letörésére, főleg a nagybirtokos megyékbe, más vidékekről hoztak olcsó munkást, s ezeknek alacsony munkabére nagy mértékben rontotta a bérharcok során elért átlagbért. Vidék Év Évi átlag A növekedés (4 év) Vidék Év koronában koronában 1 %-ban 1. Duna bal part 1904. 1908. 349 432 83 23.7 2. Duna jobb part 1904. 1908. 398 468 70 17,6 3. Duna—Tisza köze 1904. 1908. 412 542 130 31,5 4. Tisza jobb part 1904. 1908. 343 572 239 66,8 5. Tisza bal part 1904. 1908. 309 436 127 4i,i 6. Tisza —Maros szöge 1904. 1908. 357 461 104 29,1 7. Királyhágón túli terület 1904. 1908. 259 390 131 50,6 Országos átlag 1904. 1908. 347 472 125 36,0 425