Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szakács Kálmán: Az 1905-1907-es mezőgazdasági bérharcok gazdasági mérlege

sége, a nagyszámú idegen (szervezetlen) idénymunkás foglalkoztatására - magyarázzák, hogy a tipikusan nagybirtokos Dunántúlon országos átlagban továbbra is leggyengébb mind az átlagbér, mind a szezonbér emelkedés. Országos átlagban - bár eltérő mértékben 1906-ban 1905-höz viszonyítva minden vidéken (tájegységben) növekedtek a napszámbérek. A legnagyobb A legkisebb férfi napszámbéremelkcdés 1906-ban 1905-höz képest nyáron (élelem nélkül, koronában) Csongrád 2,12 Békés 1.99 Csanád 1,52 Torontál 1,00 Nagykükiillő 0,95 Temes 0,92 Bács-Bodrog 0,80 Szatmár 0,73 Kiskükiillő 0,70 Somogy —0,04 Borsod —0,04 Abaúj 0,00 Vas +0,01 Komárom +0,04 Hunyad +0,10 Kolozs +0,10 Szilágy +0,11 Esztergom + 0,11 Tolna +0,12 Sáros +0,12 Zemplén +0,14 Hont + 0,14 Megye Tavasz Nyár Ősz Tél Bács-Bodrog 0,37 0,80 0,95 0,30 Szolnok 0,28 0,64 0,56 0,23 Békés 0,24 i,99 1,09 0,36 Csanád 0,14 1,52 0,95 0,51 Temes 0,24 0,92 0,48 0,29 Torontál 0,17 1,00 0,76 0,40 Kisküküllő 0,32 0,70 0,44 0,20 Ei'i átlagos napszámbér-emelkedés 1906-ban 1905-höz viszonyítva, koronában, az ország egyes tájegységei szerint I. Duna bal part 0,23 K II. Duna jobb part 0,14 „ III. Duna-Tisza köze 0,42 „ IV. Tisza jobb part 0,29 „ V. Tisza bal part o,39 „ VI. Tisza-Maros szöge o,43 VII. Királyhágón túli terület 0,31 „ 424