Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)
1977 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szakács Kálmán: Az 1905-1907-es mezőgazdasági bérharcok gazdasági mérlege
szonyainak bizonyításával a kivándorlás és a bérmozgalom gazdasági-társadalmi indokolatlanságát kívánták alátámasztani. Az adatok azt sugallták, hogy a szocialista munkásmozgalom s a nyomában jelentkező bérmozgalmak gazdaságilag alaptalanok, nem a mezőgazdasági munkásság nehéz gazdasági helyzete, az agrártőke mohó profithajhászása, hanem a szociáldemokrata párt izgatása váltotta ki. Az 1905-1906-0S bérmozgalmak egyik sajátossága az volt, hogy nemcsak a bérmozgalmak által érintett területeken, hanem az egész országban emelkedtek a munkabérek, mivel a sztrájkok megelőzése vagy letörése érdekében, valamint a munkaerőhiány és a munkatorlódás következtében a munkaadók már eleve kénytelenek voltak emelni a béreket. Emellett egyes - a mozgalom szempontjából semleges - vidékeken olyan méretű volt a kivándorlás, valamint a belső munkáselvándorlás, hogy munkaerőhiány keletkezett, amit a kormány fokozott azáltal, hogy a munkaerőtartalékok összevonásával átmenetileg olyan területeken is munkahiányt idéztek elő (Felvidék, Erdély), ahol a bérek addig alacsonyak voltak, most azonban a munkáshiány következtében a munkáskéz értéke itt is megnövekedett. Ezt bizonyítja az alábbi táblázat az évi átlag férfi napszámbérek alakulásáról fillérben (ellátás nélkül) az ország egyes vidékein, tájegységein: I. II. III. IV. V. VI. VII. Év Duna Duna DunaTisza Tisza Tisza-Maros Királyhágón bal part jobb part Tisza köze jobb part bal part szöge túli terület 1905. 157 153 174 162 143 167 149 1906. 180 167 216 191 182 210 180 1907. 212 191 227 228 190 209 203 1 4 A növekedés mértéke 19051907 között: Koronában o,55 0,38 0,53 0,66 0,47 0,42 0,54 %-ban 35,0 24,8 30,5 40,7 32,9 25,2 36,3 1906 nyarán 1905-höz viszonyítva legnagyobb volt a napszámbér emelkedés Csongrád megyében (2,12 korona), nem történt növekedés - sőt 4 filléres csökkenés következett be Somogy és Borsod megyékben. Igen érdekes kép bontakozik ki, ha azt vizsgáljuk, hogy 1906 nyarán 1905-höz képest milyen mértékben emelkedtek a napszámbérek megyénként. Legnagyobb volt az emelkedés az agrármozgalmak hagyományos centrumaiban, a Viharsarokban és a Délvidéken, legkisebb a Dunántúlon. Ez utóbbit még az erdélyi és a felvidéki megyék is felülmúlták. (Lásd a túloldali első táblázatot.) A megyék közül Bács-Bodrog, Csongrád, Szolnok, Békés, Csanád, Temes, Torontál, Kisküküllő megyékben emelkedett 1906-ban az év minden szakában legnagyobb mértékben a férfi napszámbér. (Lásd a túloldali második táblázat adatait.) Ezek a megyék az 1906 tavaszi bérmozgalmak centrumai - vagy azokkal közvetlenül határosak - a bérnövekedés és a mozgalom összefüggése itt tehát kézzel fogható. Fent említett két együttható tényező egyikének - nevezetesen a mezőgazdasági munkásság szervezettségének gyengébb foka, a nagybirtokos osztály szervezettsége és felkészült423
