Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)
1977 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szakács Kálmán: Az 1905-1907-es mezőgazdasági bérharcok gazdasági mérlege
volt. A szervezeteket három kategóriába sorolta: I. ahol gyenge szervezet volt; II. nagyobb létszámú szervezetek; III. nagy létszámú, szervezetileg jól kiépült szervezetek. A napszámbérek az előző oldal alsó táblázata szerint alakultak az egyes kategóriákban. 1 0 A közölt adatokból az is kiderül, hogy az Alföldön, a Viharsarokban voltak a legerősebb szervezetek s itt volt legnagyobb a bérek növekedése is, amely tovább tartott 1907-ben is. Békés megyében a szociáldemokrata földmunkás szövetségnek 1907. december 31-ig 16 szervezete alakult. A megye tehát a szociáldemokrata földmunkás szervezetek alakulása szempontjából a középmezőnyben helyezkedett el, kilenc megye előzte meg: Bács-Bodrog, Torontál, Temes, Pest, Fehér, Arad, Jász-Nagykun-Szolnok és Bihar. A megalakult szervezetek azonban a hatósági üldözéssel szemben igen ellenállóak voltak, mert 1907 végén a szervezetek 75%-a az üldözések ellenére is fennmaradt s ez országos viszonylatban a jobban szervezett megyék közül a megye számára a harmadik helyet jelentette. 1 1 A névleges napszámbérek - a hivatalos statisztika szerint - a századforduló előtti évtizedben alig változtak. 1892-től 1902-ig lényegében azonos szinten álltak. 1903-ban némi emelkedés figyelhető meg. A növekedés 1905-ben felgyorsult, s legnagyobb ütemét 1906ban és 1907-ben, az agrármozgalmak fellendülésének évében érte el: 1906-ban a növekedés 1905-höz viszonyítva a férfiaknál 31, a nőknél 18, a gyermekeknél pedig 13 fillér. A napszámbér-emelkedés 1907-ben kulminált. Ekkor a férfi napszámbérek 1892-höz viszonyítva 64%-kal emelkedtek. A női napszámbérek nagyobb mértékben 1905-ben kezdtek emelkedni, s a csúcspontot 1908-ban érték el; a növekedés 59% volt. A gyermek-napszámbérek emelkedése is 1905-ben kezdődött, s 1907-ben érte el maximumát. Az emelkedés 65,5% volt. A napszámbérck növekedése 1908-ban megállt, majd némi visszaesés után a háború előtti években ismét emelkedett, ez azonban már a háborús konjunktúra számlájára írandó. Fenti megállapításokat bizonyítja a földművelésügyi minisztérium napszámbér-adatszolgáltatása: Év Férfi na pszámbér Női 11a pszámbér Gyermek napszámbér Év Év fillérben % fillérben % fillérben % 1892. 125 100 88 100 58 100 1896. 125 100 88 100 58 100 1900. 126 100,8 88 100 58 I00 1 2 1901. 126 100,8 90 102,2 53 91,3 1902. 128 102,4 91 103,4 63 108,6 I9°3133 107,2 93 105,6 64 110,3 1904. 138 110,4 93 105,6 63 108,6 1905. 149 119,2 105 II9.3 71 122,4 1906. 180 144,0 123 139,7 84 144,8 1907. 205 164,0 138 156,8 96 165,5 1908. 203 162,4 140 159,0 94 164,o 1 3 1909. 200 160,0 136 154,5 91 156,8 A minisztérium adatai azonban nem alkalmasak a tényleges napszámbér számbavételére, csak a béralakulás tendenciájának érzékeltetésére, mert hallatlanul pontatlanok, emellett tendenciózusak. A ténylegesnél nagyobb, illetve az átlagnál jobb bérek alapulvételével kettős politikai célt akartak elérni: a mezőgazdasági munkásság tűrhető, sőt jó kereseti vi422
