Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szakács Kálmán: Az 1905-1907-es mezőgazdasági bérharcok gazdasági mérlege

Ebben a kategóriában az aratási bérek is jelentősen emelkedtek; részcsaratás esetén 8-io%kal, pénzért történő aratásnál 40-50%-kal. Gyulaváriban a szervezett munkások aratásnál egy rész emelést értek el. Figyelmet érdemel az a körülmény, hogy azokban a községekben, ahol 1906-ban a munkások szervezkedése rendkívül dinamikus volt, a bérek már a szervezetek megalakulása előtt is lényegesen magasabbak voltak.

7 Fontossági sorrendet tartva elsősorban a mezőgazdasági munkásmozgalom erősödésének, a mind gyakoribb és tömegméretűvé váló bérmozgalmaknak és a kivándorlással együttjáró, növekvő munkáskeresletnek az együttes hatása jutott kifejezésre abban, hogy a napszámbérek 1905 után az egész országban jelentősen emelkedtek. A béremelkedés okai persze ennél jóval összetettebbek: A bérmozgalmak megerősödése, gyors terjedése és a kivándorlás mellett szerepe volt az ipar fokozódó elszívó hatásának, amely nemcsak a mezőgazdasági munkáskínálatot csökkentette, hanem a lényegesen jobb ipari bérátlagok mellett kiáltóan bizonyította a hallatlanul alacsony mezőgazdasági bérek tarthatatlanságát. A beltcrjcsebb gazdálkodás lassú térhódítása a mezőgazdaságban ugyancsak növelte a mezőgazdasági munkáskéz értékét. A munkapiacon ezért valamelyest javultak a mezőgazdasági munkások esélyei a jobb munkafeltételek, a magasabb bérek biztosításához. A bclterjesebb gazdálkodás következtében nagy mértékben nőtt az intenzív - munkaigényes kultúrák vetésterülete:

8 Vetésterület (kat. hold) 1900. 1907. Kukorica 2 217 341 2 440 917 Burgonya 508 337 569 652 Cukorrépa 90 433 no 033 Takarmányrépa 155 777 185 572 Dohány (1901) 39 592 47688 A béremelkedést elősegítette a viszonylag jó értékesítés és a gabonapiaci árak jelentős (20-30%-os) emelkedése. Ez utóbbi viszont arra is figyelmeztetett, hogy a keresetnövekedés pénzértékét a gabonaárak növekedése okozta, s ezt egyes munkáskategóriák - főleg a cselédek - keresetének pénzre átszámított értékénél nem lehet figyelmen kívül hagyni. A tárgyalt időszakban tehát elsősorban a nominálbérek emelkedtek, a reálbérek a nominálbéreknél jóval kisebb mértékben növekedtek, amit még tovább devalvált a fogyasztási árak és az iparcikkek árának emelkedése. Végső soron azt mondhatjuk, hogy a tárgyalt időszakban a mezőgazdasági munkások reálbére minimális mértékben növekedett. A gabonancműck átlagárai koronában a budapesti tőzsdén:

9 1902. 1903. 1904. 1905. 1906. 1907. 1908. 1909. Búza 16,74 15,56 18,54 17,83 15,65 20,11 24,02 28,86 Rozs 13,74 12,90 13,96 13,89 12,86 17,10 19,99 19,85 Árpa 11,46 ",45 13,00 13,87 13,50 14,45 15,00 16,10 Kukorica 10,94 12,06 12,47 15,75 13,05 12,39 14,48 15,04 A nagybirtokos osztály a béremelést úgy kommentálta, hogy az veszélyezteti a mezőgazdasági termelés rentabilitását, mert a munka nagyobb mérvű részesedésével párhuzamo420