Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - A NAGY OKTÓBER 60. ÉVFORDULÓJÁRA - Marsi Gyula: Ideológiai ráhatás és társadalmi gyakorlat

Abból, amit itt erről a közösségi magatartásról, a szocializmus melletti politikai-eszmei elkötelezettségről mondottunk, esetleg arra gondolhatna valaki, hogy nem látjuk, nem érzékeljük megfelelően azt, hogy ennek a magatartásnak vannak bizonyos korlátai is. E korlátokra egyébként már a munkához való szocialista viszonyról szólva is utaltunk, de a szocialista magatartás, közösségi szemléletmód erősítésének bázisa a lakosság többsége, és ez nagyon lényeges tudatformáló erő is. Vannak néhányan, akiket egyfajta szembenállás jellemez az átfogóan megfogalmazott célokkal, törekvésekkel. Ennek a magatartásnak a gyökerei főleg egyéni, szubjektív eredetűek, részben korábbi személyi ütközésekben kereshetők. Ideológiai munkánk során, de a különböző társadalmi szervezetek, intézmények tevékenysége során általában is arra törekszünk, hogy ezeket az ellentmondásokat megoldjuk, hogy a különbözőképpen felvetett kérdésekre megfelelő választ adjunk. Természetesen ezekre a kérdésekre csak közösen lehet a választ megkeresni, mint ahogy a szocialista építés feladatait csak a szocialista demokrácia kereteinek fejlesztésével, erősítésével, bővítésével oldhatjuk meg. A szocialista demokrácia a szocialista életmód sajátos kerete, feltétele is. Legjobban talán éppen a szocialista életmódnak ezen a területén mérhető fel az az ideológiai hatás, melyet a marxizmus-leninizmus eszméi a társadalom nagy tömegeire gyakorolnak. A szocializmus demokrácia konkrét gyakorlati viszony, a munkahely, a lakóterület, a szőkébb és tágabb közösségekhez való gyakorlati kapcsolatunk. A szocialista demokrácia feltétele, kerete annak, hogy a társadalom tagjai szüntelenül éljék lehetőségeiket, és megteremtsék a társadalmi egyenjogúság feltételeit. Régi mondás, hogy úszni csak vízben lehet megtanulni. A szocialista demokrácia legfontosabb feltétele is az egyének és a közösségek aktivitása. Az ideológiai munka során számba kell venni azokat a tényezőket, melyek befolyásolhatják az egyének és közösségek aktivitását. Nem elegendő csak hangsúlyozni, hogy a szocialista demokrácia - tehát egyik oldalon a hatalomban való részvétel, másik oldalon a hatalomban való részvétel fegyelme érvényesülhessen. A nevelő munkának számítania kell a társadalomra és a társadalmi osztályok meghatározó szerepére, de arra a mikroközösségre is, melyben az egyén él, tevékenykedik, sőt a személyes tulajdonságokra is. Az egyének és közösségek személyes tapasztalataik, kulturális szintjük és személyes tulajdonságaik lényegesen befolyásolhatják a szocialista demokrácia kibontakozását. A szocialista demokrácia az ideológiai nevelés egyik alapvető eszköze, de éppen azáltal, hogy az egyének és közösségek nem passzívan fogadják be a társadalmi környezet hatását, a szocialista ideológia hatását, hanem aktívan, szclcktíve saját személyes érdeklődésük, szükségleteik, céljaiknak megfelelően. Ilyen módon a nevelés eszköze, de másrészt a szocialista nevelés a szocialista demokrácia célja is. Arra törekszünk nevelőmunkánk során, hogy az egyének, a közösségek aktívan viszonyuljanak a világhoz, és saját társadalmi funkcióikat, a szocialista építésben rájuk háruló szerepüket betöltsék, teljesítsék. Szükséges, hogy a szocialista demokrácia intézményei úgy működjenek, hogy a dolgozók tényleges és ne vélt érdekeit érvényesítsék. Esetenként meg kell küzdeni a tényleges érdekeket elfedő látszatérdekekkel szemben. A szocialista demokratizmus erősítésének legalább három nagy feladatcsoportját kell hangsúlyoznunk, erősítenünk az ideológia nevelő munka során. Gondot kell fordítanunk arra, hogy a demokratikus jogokat megvalósító intézmények munkája erősödjék, másrészt arra, hogy a különböző érdekeket a szocializmus elvei szerint részesítsük előnyben. Harmad4ii