Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - A NAGY OKTÓBER 60. ÉVFORDULÓJÁRA - Marsi Gyula: Ideológiai ráhatás és társadalmi gyakorlat

sának fontos fokmérője, hatásának nagyon lényeges feltétele az, hogy az egyes emberek, családok, társadalmi rétegek viszonya milyen a szocialista hatalomhoz, a szocialista társada­lomhoz, a szocializmus építéséhez. Azokban a társadalmi rétegekben, osztályokban, amelyekben a politikai eszmei elkötelezett­ség a szocializmus mellett tudatossá vált, a marxi-lenini ideológia terjesztése tudatos folyamattá válik a befogadó által is. Az öntudatos munkások, dolgozók közösségei és az egyes emberek is keresik a kapcsolatot a párttal, a párt politikai tevékenységével. Maguk is arra törekszenek, hogy ez a politika a szocialista építés valóságos szükségleteit fejezze ki. Az egyes emberek szempontjából vagy a társadalom különböző csoportjainak szempontjából a szocialista építés ügyének tudatos vállalása egyféle harmóniát jelent az egyén és közösség, a kisebb közösségek és a társadalom érdekei között. Ez vagy az ilyen közeg a szocialista ideológia terjesztésének fontos bázisa. Napjaink történéseihez kapcsolódik közvetlenül a XI. pártkongresszus határozatának megvalósítása: az, hogy a párt valamennyi tagjával egyéni beszélgetést kezdeményezett, arra törekedve, hogy a fejlett szocialista társadalom építése során megnövekedett követel­ményekre, követelmények megvalósítására felkészítse tagjait. E beszélgetések előtt arra számítottunk, hogy a párttagság egy jelentősebb része talán nem vállalja az új, megnöveke­dett feladatokat. A beszélgetések során őszinte, nyílt, elvtársi eszmecsere zajlott a pártveze­tőségek és a párttagság között. Az eredménye ennek a beszélgetésnek az lett, hogy a párt tagjainak többsége erejének, tudásának megfelőcn vállalja a feladatokat. Egyre tudatosab­ban vállalja a párthoz való tartozás felelősségét. E feladatok, önként vállalt tennivalók között egyik leglényegesebb feladat a párt eszméi­nek terjesztése és a marxista-leninista ismeretek mélyítése, a párt politikájának mind tuda­tosabb képviselete. A marxista ideológia hatását, egyfajta politikai elkötelezettséget mutat az is, hogy a dolgozók közül nagyon sokan keresik a kapcsolatot a párttal. Egyes társadalmi rétegek talán kicsit túlzottnak is tartják azokat a megkötöttségeket, kötelezettségeket, melye­ket a párt a tagfelvételüket kérő dolgozókkal szemben támaszt. A tömegek politikai elkötelezettségét, a párt politikája, a szocializmus ügyébe vetett bizalmat jól tükrözték a legutóbbi országgyűlési képviselő-választások is. A Hazafias Nép­frontjavaslatára két munkásasszony neve került a jelölő, majd a szavazó listára. A két mun­kásasszonyban a választások előtt felmerült a kétely, hogy egyáltalán lehetséges-e az, hogy valamelyiküket országgyűlési képviselőnek választhassák. Kevesen ismerik őket, személyes kapcsolataik szűk körűek. A választási eredmények azonban egyértelműen azt bizonyították, hogy a választók, a fizikai dolgozók nagyon lényegesnek tartották azt, hogy az országgyűlésbe munkások kerüljenek. Nem a személyes ismeretség, hanem a párt politikájába vetett bizalom biztosított a népfront jelöltjeinek abszolút győzelmet. Ez a jól érzékelhető politikai elkötelezettség az alapja annak, hogy az életünket irányító legkülönbözőbb vezetési pontokon nemcsak a párttagokat, hanem a pártonkívülieket is megtaláljuk. A város lakossága mindinkább szocialista egységben él és tevékenykedik. Ennek a kibontakozó szocialista egységnek az alapja a politikai-eszmei elkötelezettség a szocializ­mus ügye mellett, és legfontosabb megnyilvánulása a közösségi magatartás. Az a magatartás­forma, amelyben természetesen következik a közösségi érdeknek saját érdekként való elfoga­dása. A városban igen sok példáját lehetne felhozni azoknak a társadalmi munkaakcióknak vagy azoknak a törekvéseknek, melyek megvalósulásuk során jelentős tömegeket mozgattak meg. A lokálpatriotizmus ezen a talajon a szocialista ideológia erősítője, fejlesztője. 410

Next

/
Thumbnails
Contents