Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - A NAGY OKTÓBER 60. ÉVFORDULÓJÁRA - Marsi Gyula: Ideológiai ráhatás és társadalmi gyakorlat

erezhetik, hogy most már mindent megtettek. A jólét gyakran szüli ezt a megelégedettséget. Féltik az eredményeket, és nem szívesen vállalkoznak újabb erőfeszítésekre. A nehezen megszerzett, magasabb szintű életfeltételek cl is szigetelhetnek a társadalmi közösségektől, individuális szemléletet eredményezhetnek. Sokszor panaszkodunk is miatta: üzemeinkben, munkahelyeinken a munkafegyelem nem kielégítő. Kínálkozik ebből az a következtetés, hogy nem sikerült a dolgozók széles tömegeivel megértetni a munkafegyelem szerepét, jelentőségét a szocializmus építésében, érdekeik érvényesítésében. Természetesen ez is egyik mozzanata a jelenlegi helyzetnek. De az is igaz, hogy a munkafegyelem lazulása gyakran is külsődleges, nagyon is formális okokra vezethető vissza. Egyrészt változott, jelenleg is változik a munkaerkölcs tartalma. Ma már természetesnek tartjuk, hogy a munkás emberek szembekerülnek a munka olyan fajtáival, formáival, amelyek a legcmbcrtelencbbck, amelyek a munkaerőt a lelkierőt legjobban elvonják az embertől. Természetes követelmény, hogy ezeknek a feladatoknak az elvégzéséhez emberhez méltó körülményeket, feltételeket teremtsünk. Növekedett tehát az igény a munka, a technika, a munkaszervezés iránt. Es az a tapasztalatunk, hogy a munkafegyelem ott rossz, ahol ezért keveset vagy kevesebbet tesznek! A munkafegyelemmel kapcsolatos gondjaink elsősorban szervezési gondok, vezetési gondok. Nem valami formális munkafegyelemre nevelés hiányzik tehát, hanem a fegyelmezett munka feltételeit kell megteremtenünk. Természetes eleme ideológiai tevékenységünknek c szükséglet, c ma már mind gyakrabban megfogalmazódó társadalmi igénynek az érvényesítése. A foglalkoztatottság a városban lényegében megoldott, de biztosítani kell a foglalkoztatottságnak magasabb szintjét. A város iparának szerkezete, belső struktúrája korszerűtlen. Szétszórt, apró üzemek, főként távoli vállalatok telephelyei jellemzik. A munkások életkörülményeit, életszínvonalát ez lényegesen befolyásolja, de gondolkodásmódjukban is jól érzékelhető következményei vannak ennek az állapotnak. A munkaszervezés, a munkához való viszony elavult, korszerűtlen a technika, lényeges következménye az így kialakult helyzetnek az is, hogy a munkások kereseti átlaga elmarad a megye városai, de a megyei munkás átlagkeresetek mögött, is. Nyilvánvaló a dolgozók és munkakörülményei, munkafeltételeik, pontosabban a dolgozók gondolkodása és életkörülményeik, munkafeltételeik közötti kölcsönhatás. Például: alig másfél évtized alatt a termelőszövetkezetekben élő, dolgozó emberek viszonya a szocializmushoz, magatartásuk, életszemléletük, céljaik alapvetően megváltozott. Ma már nem lehet úgy dolgozni, egészen mások a feltételek mezőgazdasági üzemeinkben, mint ezelőtt másfél évtizeddel. Jól érzékelhetjük ideológiai munkánkban is a kiemelt kormányszintű nagyberuházás hatását a város munkásságának szemléletmódjára, gondolkodásmódjára. De nemcsak a város munkásságának, hanem a város egész lakosságának figyelme, érdeklődése is a nagyberuházás felé fordul, figyelik az ottani erőfeszítéseket, jól érzékelhetően a szocializmus egyik nagy alkotása születik a dolgozók előtt. Érezzük, tudjuk, hogy egész életünket megváltoztatja a nagyberuházás. Es erre készül is a város társadalma. Olyan feltételek között, olyan lehetőségek között, amelyek éppen ma adottak a számunkra. A szocialista életmód egyik legfontosabb területe a munka, a termelés területe, ideológiai tevékenységünk társadalmi hatása attól függ elsősorban, hogy a munkával való kapcsolata az embernek, a munkához való viszonya tartalmában hogyan válik szocialistává. Nem kevésbé lényeges területe a szocialista életmódnak a párt általános politikája és az emberek, különböző társadalmi csoportok, rétegek kapcsolata, viszonya. A szocialista ideológia hatá409