Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 3. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Varga László: Emléksorok helyett

Szűcs Pista - akiről csak az anyakönyv tudja, hogy tulajdonkeppen László. Annak idején az iskola egyik legjobb tornásza volt. Ma katonatiszt ő is. Beosztását még nekünk sem árulhatta el... S végül: Varga László. Ez vagyok én! Illetve ez voltam 15 évvel ezelőtt, a gimnázium KISZ-titkára. Ma a Magyar Televízióban műsorokat szerkesztek. Mint pl. most is, amikor egy olyan filmet készítek, amely egykori osztálytársaimról, a barátaimról szól... BESZÉLGETÉS Varga: Fiúk! Tudjátok, hogy a szeghalmi gimnázium, ahol annak idején 61-ben érettségiztünk, idén lesz 50 éves. Kiadnak erre a jubileumra egy emlékkönyvet, és kértek, hogy írjak valamit ebbe az emlékkönyvbe. Törtem a fejem, aztán végül is úgy döntöttem, hogy a legokosabb az volna, ha mi összejönnénk, az a csapat, amely az osztálynak a magja volt, és kollektív bölcsességgel megállapodnánk, hogy mit is írjunk az emlékkönyvbe. Nos. Miután én TV-s vagyok, az írástól megkíméllek benneteket, azért vannak itt a kamerák, meg a magnó, hogy emlékkönyv helyett megcsináljuk ezt a filmet. Szűcs: Csak elismerően lehet nyilatkozni. Van ilyen, hogy vidéki iskola. Azt hiszem, hogy ez az iskola színvonalát tekintve nem volt vidéki. Varga: Úgy érted, hogy ez a gimnázium a személyi meg a mindenféle feltételével együtt, egy országosan kiemelkedő iskola volt? Szűcs: Azt nem mondanám, hogy kiemelkedő, viszont a jó erős átlagnak megfelelő. Varga: Es honnan veszed a viszonyítási alapot? Szűcs: Akik továbbkerültek felsőbb oktatási intézményekbe, megállták a helyüket, különösebb zökkenő nélkül megszerezték a diplomát. Szabó: É11 szívesen emlékszem vissza a gimnáziumra, nekem sokat adott. Nekem sokat adott, én nagyon lentről indultam. Az általános iskola nálunk nagyon szegényes, kezdetleges volt. A tanári karban dolgozó tanítók alacsony képzettségi fokkal rendelkeztek, fiatalok, szinte gyerekek voltak. Én ott komoly dolgot, műszaki jellegű bemutatást, laboratóriumot nem láttam. Viszont a gimnáziumban találkoztam először korszerű laboratóriummal, korszerű kísérleti bemutató eszközökkel. Tornaszereket korábban nem ismertem, ott találkoztam először ilyemiel és sorolhatnám. Fegyelemre tanítottak, közösségi életben élni tanítottak a kollégiumban. Ezt nekem mind a középiskola adta, ez a négy év, és itt nem választom cl a kollégiumot a gimnáziumtól, mert én ott éltem, nekem az volt a második otthonom. Bornzs: Azt hiszem, hogy nem kell azért szégyenkeznünk, hogy a környékről bekerült diákok nagy része parasztszülők gyermeke volt. Nem kaphattuk mi meg otthon azt, amit esetleg más környezetben felnövők megkaptak. Ezt is figyelembe kell venni egy oktató-nevelő munkában... Bármennyire is igyekeztek szüleink mindent megtenni annak érdekében, hogy minél zökkenőmentesebben végezzük el az iskolát, a sok munka miatt nem tudták azt a pluszt adni, amit esetleg más városi gyerek megkap. Ezért véleményem szerint sokkal értékesebb az a munka, amelyet a mi tanáraink végeztek, mert úgy érzem, hogy talán más, jobb környezetben sokkal könnyebben tudtak volna még hatékonyabban dolgozni, s ők mégis ezt vállalták! Nagy: A biztatás, és az, hogy: „Gondolj arra, hogy honnan jöttél, és mit akarsz!" Amikor ezt mondták valakinek, ez sokat jelentett. Szűcs - fotó áttűnés, Szűcs munka közben. Varga - fotó áttűnés, Varga a gimnázium folyosóján filmet forgat, éppen a tabló előtt, a gép visszaigazít a tablóra. 329